A válság kitörése óta állandó gond a vállalkozások finanszírozásának kérdése, igaz ágazatonként eltérő mértékben, de általánosságban elmondható, hogy a kkv-k finanszírozása problémásnak tekinthető - mondta Csepreghy Nándor, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztési programokért felelős helyettes-államtitkára, majd hozzátette, hogy ez nem csak pénzügyi kérdés, hanem foglalkoztatási is.

Az Európai Bizottság döntésével Magyarország egyedi engedélyt kapott uniós forrásból finanszírozott kis- és középvállalati kockázati tőkeprogramjának kibővítésére. A jövőben nagyobb értékű befektetéseket is megvalósíthat a Széchenyi Tőkebefektetési Alap, befektetőtársak bevonásával akár 750 ezer euróra is növekedhet a befektetések egyedi értékhatára.

A mostani lehetőséget már csak azért is nevezte fontos lépésnek, mert bár az utóbbi években működő Jeremie-programoknak köszönhetően volt lehetőség külső tőke bevonására, ám ezeket főképp az innovatív cégek használták, de alkalmatlan a gyártási tevékenység, vagy más, kevésbé innovatív cégek támogatására.

Az uniós jóváhagyásnak köszönhetően a jelenleginél 200 ezer euróról 750 ezerre nő a Széchenyi Tőkebefektetési Alap (SZTA) általi befektetések egyedi értékhatára - jelentette be Csuhaj V. Imre, az SZTA elnök-vezérigazgatója. A mostani engedélynek köszönhetően három új konstrukciót hirdetnek meg: az első részeként megváltozik az eddigi 70 (uniós) - 30 (privát, akár kockázati tőke) százalékos arány, hiszen a változás után elképzelhető, hogy a privát arány mindössze 10 százalékot tesz ki, a fennmaradó 20 százalékot pedig a belső tőkésítés adja. Ilyen lehet többek közt az eredménytartalék felélése, vagy amikor a tulajdonosok követelését emelik be tőkeként a cégbe.

A másodiknál a célcsoport egy olyan privát alap, vagy magánszemély, amely nem rendelkezik a Jeremie-programokhoz szükséges tőkeháttérrel, ám mégis szeretné kipróbálni magát befektetőként. Számukra egy olyan együttműködési lehetőséget hirdetnek meg, mely szerint az alapkezelő akár a tőkebefektetés összértékének a 70 százalékával támogatja a beruházást, amennyiben az megfelel az SZTA kockázati elvárásainak.

A harmadik termék azokat a kkv-kat akarja segíteni, akik több lábon állnak és most egy olyan üzletágat akarnak felfejleszteni, amivel eddig kevesebbet foglalkoztak - mondta a vezérigazgató. Mostantól tehát ehhez is lehet majd tőkét társítani, sőt további kedvezmény, hogy itt már privát hozzájárulás nélkül is kaphatnak a cégek állami tőkét. A rendszer feltétele, hogy ilyen esetben úgynevezett piaci tesztet is kell végezni, azaz a lehetőséget nyilvánosan meg kell hirdetni az érintett hatóságok honlapjain, és ha van rá jelentkező privát tőke, akkor velük együttesen kell befektetni az adott cégbe. Csuhaj szerint ezzel tudják elérni, hogy az állami tőke ne szoríthassa ki a magántőkét a piacról. További egyszerűsítés, hogy eddig azt kellett vállalni, hogy 25 főt kell foglalkoztatni a beruházás második évének végére, ám most a de minimis támogatásoknál ezt 5 főre sikerült lealkudni.