A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Egy friss vizsgálatból az derült ki, hogy a magyar vállalatok egy jelentős részénél védtelenek a céges e-mailek és adatok. A vállalatoknál dolgozók okos telefonjainak több mint háromnegyede, 77 százaléka nem csak az e-mailekhez és naptárakhoz fér hozzá, 24 százalékuk képes céges dokumentumokat is elérni. Ezen felül kilenc százalékukkal belső adatbázisokba, hét százalékukkal pedig akár ügyviteli rendszerekbe is bejuthatnak a felhasználók. Ennek ismeretében megdöbbentő, hogy a gépek 44 százalékán semmilyen biztonsági szoftvert nem használnak, így az eszköz esetleges elvesztése vagy eltulajdonítása során nem lehet távolról letiltani azt, így az új tulajdonos bizalmas adatokhoz férhet hozzá. Továbbá e kockázati tényezőkön túl az eszközök védtelenek a vírusfertőzések ellen is.

A felmérést végzők szerint ennél is sokkolóbb, hogy a gépek 30 százalékán azért nincs biztonsági szoftver, mert a vállalat nem szabályozza a mobil eszközök használatát, 14 százalékukon pedig azért nincs, mert biztonságilag nem tartják indokoltnak azok alkalmazását.

Elrettentő felelőtlenség

Egy másik meglepő adat is kiderült a felmérésből: a rendszergazdák által menedzselt cégek 56 százalékánál megengedett az, hogy a munkavállaló saját eszközét integrálja a céges környezetbe, így például saját okos telefonjáról férhet hozzá a hálózathoz, illetve a vállalati levelezést is beállíthatja rajta. Boris Cipot, az F-Secure biztonsági társaság mérnöke szerint már egy jó ideje az Android a legtámadottabb operációs rendszer a Windows XP után, megelőzve a Windows 7-et vagy bármilyen más operációs rendszert. Ha ez a tendencia nem változik, az Android hamarosan az első helyre kerülhet, ezért a vállalatoknak érdemes mielőbb felkészülni a munkavállalóik által használt mobil eszközök szoftveres védelmére − figyelmeztet Cipot.

A rendszergazdák a vírusfertőzéstől, a hálózati támadástól, illetve egy esetleges célzott külső támadástól tartanak leginkább. Harmadik helyre került az adatvesztés, a szándékos vagy véletlen adattörlésből származó károk, míg a manapság számos vitát gerjesztő felhőszolgáltatások biztonsága csupán a negyedik helyen szerepel. Az éberség hiányát jelzi, hogy az okos telefonok és táblagépek jelentette biztonsági kockázatok alig aggasztják az it-ipar napszámosait.

A cégek többet költenek informatikai biztonságra

Jó hír, hogy a megkérdezett rendszergazdák vállalatai többet fordítanak informatikai biztonságra az idén, mint egy évvel korábban: míg tavaly a válaszadók 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy informatikai biztonságra fordítható költségvetése meghaladja az évi 200 ezer forintot, addig 2012-ben már 63 százalékuk költ ennél többet erre a területre. Egy számítógépre átlagosan 3180 forint jut évente, míg az átlagos vállalati it-biztonsági költségvetés 2,6 millió forint.

A válaszokból jól kivehető a végpontok számának növekedésével párhuzamosan emelkedő költségvetés, illetve az egy végpontra eső büdzsé csökkenése: 50 végpontig átlagosan 400 ezer forint, 250 végpontig 960 ezer forint, 1000 végpontig 3 millió forint az átlagos biztonsági büdzsé − vagyis minél kevesebb végpontból áll a rendszer, annál drágább üzemeltetni.

 

QP | Quality Placement