A Continental 2017 végén vette fontolóra, hogy egy új gyártási folyamatot hoz hazánkba, amely a tervezés-fejlesztést és a végtermék előállítást is felöleli - tudta meg a Napi.hu, a cég egyik munkatársától. A projektben többféle munkakör szerepelt: a mérnöki munkától kezdődően a folyamattervezésig - ezen belül betanított munkát, szakmunkát, technikai támogató munkát is igényel. Ezzel a társaság mintegy 200 új munkahely létrehozását helyezte kilátásba.

A projekt az úgynevezett start-stop rendszerekhez kötődik, amelyek ma már számos autóban alapfelszerelésként vagy extraként jelen vannak. A szoftveres, illetve szenzoros háttérrel működő eljárás- leegyszerűsítve - a motor megállítását, illetve újraindítását könnyíti meg, például a piros lámpával történő találkozás során. Az új gyártósor egy ehhez kapcsolódó rendszert állítana elő.

Egy ideig biztosnak tűnt, hogy a céges tendert a veszprémi üzem fogja elnyerni: a fejlesztőmérnökök már elkezdték tervezni az egyik egység átépítését, amely a projekt gyártási területe lett volna, ám a folyamatot leállították. Az anyacég végül azt a döntést hozta, hogy a gyártósort nem itt, hanem a belgiumi Mechelenben lévő üzemben hozza létre.

Az ügyben kerestük a vállalat sajtóosztályát, amelytől a következő választ kaptuk: "A Continental hazai menedzsmentje folyamatosan dolgozik azon, hogy új projektek kerüljenek Magyarországra. Az információval kapcsolatban nincs közölni valónk."

Mi történt?

Forrásunk szerint a veszprémi üzemegység jelentős létszámhiánnyal küzd és a sok megrendelés miatt terhelhetősége határait feszegeti. Mostanában előfordult, hogy elmaradtak a meghatározott gyártási darabszámokkal.

Az egységnél - akárcsak az egész magyar járműiparban - igen nagy a fluktuáció, amely bizonytalanságot okoz a termelés minőségében és bizonytalanná teszi a kiszállítás pontosságát is. Például az emberek állandó cserélődésének következménye, hogy drágább a betanítás, amely után még hónapokba telik, amíg az új dolgozó megszerzi azt az ismeretanyagot - például helyismeretet, folyamatismeretet - melynek birtokában már minőségi munkát tud végezni.

A cégvezetés nem volt bérérzékeny, mert a gyártásbiztonságot, a kiszállításbiztonságot fontosabb tényezőnek ítélte - ezért inkább Belgium mellett döntött. (Összehasonlításképpen: az óránkénti teljes munkaerő-költségek Magyarországon 8,3 eurót, míg Belgiumban 39,2 eurót tettek ki az Eurostat 2016-os adatai szerint.)

Arról nincs információnk, hogy a cég a beígért körülbelül 200 munkahely létrehozásának fejében kapott-e állami támogatást, úgy tudjuk viszont, hogy valamilyen formában meg akarja teremteni ezeket az új állásokat Magyarországon.

A veszprémi egységében ugyanakkor automatizálást is kezdeményeztek bizonyos szenzorokhoz kötődő munkafolyamatoknál.

Másutt viszont bővítenek

A Continental Automotive Hungary Kft. igen jelentős beruházónak számít hazánkban - az elmúlt években több tízmilliárd forint értékben telepített új projekteket magyarországi üzemeibe. A vállalathoz tartozó ContiTech ipari beszállító legutóbb január 23-án jelentette be, hogy 6 milliárd forintot ruház be a nyíregyházi gyáregységbe, ezzel egyebek közt egy új kaucsuk-keverő gyártósort hoztak létre, amely a járművek fűtő- és hűtő tömlőrendszerének gyártását biztosítja.

A magyar kormány több mint 2 milliárd forinttal támogatta a beruházást, ezzel több mint 200 új munkahely létesült. Amennyiben az új berendezések elérték a teljes termelési kapacitásukat, akkor az elkövetkező két-három évben további 250-300 új munkahelyre lehet számítani - írta a társaság közleményében.

A közgazdászok vakarhatják a fejüket

Bár Magyarországon elterjedt nézet, hogy a nagy nemzetközi cégek kiváltképp az alacsony bérszínvonal miatt hozzák ide gyártóegységeiket, a valóság ennél árnyaltabb.

Nagyvállalati környezetben általános, hogy a leánycégek folyamatosan versenyeznek az új projektekért, az anyavállalat ilyenkor a különböző telephelyek "kompetenciáit" vizsgálja, illetve figyeli, hogy hol, milyen megtérülési rátákkal, haszonkulccsal tudnának bizonyos termékeket gyártani.

A tendereztetés során a bér fontos kérdés, de nem mindig meghatározó: gyakran a például a minőség, illetve a megfelelő munkaerő-ellátottság sokkal meghatározóbb lehet, mint az, hogy x százalékkal alacsonyabb a munkaerő ára.

A Continental egyébként hazánk mellett több kelet-európai országban - köztük Romániában is - működtet gyártóegységeket. A magyar leánycég 2016-os beszámolójából kiderül, hogy termékeit 32 országba exportálja  - miközben az exportárbevétel legnagyobbrészt Németországból származik, második helyen pedig éppen Belgium, míg a harmadikon a szomszédos Franciaország áll. Ez alapján feltételezzük, hogy a célpiacok közelsége is szerepet játszhatott a beruházási döntésben.

A német gyökerű Continental konszern a világ ötödik legnagyobb autóipari-beszállítója az Automotive News 2017-es ranglistája szerint. Tevékenysége rendkívül széleskörű, egyebek között autógumik, fékrendszerek, autóbiztonsági berendezések, erőátviteli és alváz alkatrészek gyártását végzi.

A Continental Automotive Hungary Kft. 2016-ban mintegy 230 milliárd forintnyi árbevételt produkált, amely 4 százalékos bővülést jelent az előző évhez képest. Adózott eredménye közel 6 milliárd forint volt, ami 8,3 százalékos növekedést tükröz. A társaság magyarországi telephelyein több mint 8000 alkalmazottat foglalkoztat.

Hogyan lesz ebből kiút?

A Continental helyzete persze korántsem egyedi, a Napi.hu tudomása szerint a vezető magyarországi autógyártók körében jelenleg óriási a tanácstalanság, hogy a kilátásba helyezett, több ezer munkahelyet ígérő beruházásaikat hogyan lesznek képesek emberekkel feltölteni.

Erre a kérdésre a gazdaságpolitikának sincsenek komolyan vehető válaszai jelenleg. Sőt, a diskurzus ehelyett inkább arról folyik, hogy a Tesla Motors vajon hazánkban valósítja-e majd meg tervezett gyárberuházását.

Nemrég a G7.hu írta meg, hogy miközben 2005 és 2010 között összesen 112,8 milliárd forint kormányzati támogatást adtak a kormányok a nagyvállalati szektornak, addig 2011 és 2016 között már 163,6 milliárd forint volt ez az érték. Összességében a kabinet 2010 és 2017 augusztusa között 228 milliárd forintnyi állami támogatást adott a nagyvállalati szektornak, miközben a cégeknél 31 741 új állás létesült. Egy újonnan létrejövő állásért tehát átlagosan 7,2 millió forintot fizettek.

Bár körülbelül 2014 második fele óta az ország egyre súlyosbodó munkaerőhiánnyal küzd, a kabinet rendületlenül duzzasztja a munkahely-teremtő beruházások támogatásait. S, miközben "futószalagon" gyártják a megoldásokat a 2000-es években, illetve a 2010-es évek kezdetén jellemző problémákra és elvárásokra, továbbra sem született olyan átfogó foglalkoztatási-, bér-, illetve oktatási stratégia, amely legalább kísérletet tenne a munkaerőhiány megoldására.