Mostoha körülmények között működtek a bankok és biztosítók egyaránt március és június vége között. A bankszektor nagyon régóta nem volt veszteséges a második negyedévben, most ez is megtörtént, holott a végtörlesztéshez hasonló (egyszerinek mondható) veszteségek nem jelentkeztek. A részvénytársasági hitelintézetek eredményének romlásában fontos szerepet játszik a kamateredmény 9,3 százalékos, egy év alatt bekövetkező csökkenése, és a továbbra is magas hitelezési céltartalék-képzés. Június végére a nem teljesítő hitelek aránya 13,7 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 10,1 százalékról. Különösen a devizahitelek (mind lakossági, mind vállalati) tekintetében volt látványos a portfólióromlás.

A második negyedévben a részvénytársasági hitelintézetek 31,6 milliárd forintos veszteséget könyveltek el, de ugyanígy veszteségesek voltak a fióktelepek és pénzügyi vállalkozások is. A szövetkezeti hitelintézetek és a biztosítók szerény nyereséget könyveltek el a PSZÁF által közzétett, magyar számviteli szabályok alapján készült adatok szerint.

A PSZÁF gyorselemzése szerint a hitelintézetek eredménye 2012 második negyedévében lényegesen gyengébb volt az első negyedévinél: amíg január-márciusban a szektor 37,7 milliárd forint adózott eredményt ért el, addig április-júniusban 30,4 milliárd forint veszteséget termelt.

A második negyedévi gyengébb eredmény kialakulásának okai közül két fontos tényező említhető: az értékvesztés és kockázati céltartalék emelkedése, valamint a kamateredmény csökkenése. A banki eszközportfolió minőségének romlása még nem érte el mélypontját. Egyre nagyobb összeget tesznek ki a súlyosan hátralékos (90 napot meghaladó időtartamnál hosszabb ideje késedelmes) hitelek, amelyeknek egyúttal egyre nagyobb a portfolión belüli részesedése. Így időről-időre jelentős összegben pótlólagos értékvesztést kell képeznie a bankoknak. A kamateredmény második negyedévi csökkenésében a meghatározó szerepet a kamatbevételek csökkenése játszotta, de ezzel egyidejűleg a bankok kamatkiadásai is számottevő mértékben emelkedtek.

A biztosítási szektor tőkeszintje viszont jelentős javulásának köszönhetően ismét 200 százalék fölé került. A unit-linked üzletágban kedvezőtlen folyamatok indultak el, ami egy tartósabb negatív trendet vetít előre. Ez nemcsak az új szerződések számának jelentős visszaesésében, de az intenzív pénzkivonásban is megmutatkozik. A 2009 óta tartó folyamatos csökkenést követően ismét nőtt a nem-életbiztosítási szerződések darabszáma, elsősorban a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások miatt." - olvasható a PSZÁF gyorselemzésében.