Az Európai Bizottság (EB) nyilvánosságra hozta az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) a magyarországi Gazdaságfejlesztési operatív program (GOP) 1., 2. és 3. prioritása vizsgálatának megállapításait, és a kifizetések részleges felfüggesztéséről szóló határozatot. Az EB szervei az ellenőrzés során arra utaló bizonyítékokat találtak, hogy a program irányítási és kontrollrendszerének működésében súlyos hiányosság tapasztalható. A kifizetések felfüggesztését, ami 700 milliárd forint értékű projektet érint, szerdán jelentette be Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára, aki szerint az EB és hazánk között csak technikai vita van a nyertes pályázatok kiválasztása miatt, és a korrekció (büntetés) az uniós támogatás legfeljebb 10 százaléka lehet. Azt is hangsúlyozta az államtitkár, hogy 2007-2014-ben az elbírálási gyakorlatot hazánk a Bajnai-Gyurcsány kormányok óta folytatta, és erre az Orbán-kormány 2014-ben új szabályozást vezetett be.

A vizsgálati anyagból azonban kiderül - amit elsőként a 444.hu tett közzé -, hogy az EU-nak konkrét pályázati döntésekkel volt problémája, egyes tendereket bizonyos cégekre írták ki, és több, jelentősen túlárazott projektet is talált, valamint arra is felhívta a figyelmet, hogy ezek a szabálytalanságok a magyar ellenőrző szerveken átmentek, azaz a súlyos hiányosságok vannak a hazai irányítási és kontrollrendszerben is.

A szúrópróbaszerűen vizsgált 55 pályázatból 16 megbukott, ez 29,2 százalékos arány. Az esetek felében pénzbüntetést, EU-s nyelven korrekciót írányoztak elő, összesen 13,02 millió euró (4 milliárd forint) értékben. A 16 bebukott pályázatból 8 esetében a magyar kormány még nem fizetett a győzteseknek, csak kiválasztotta őket, de ha fizetnek, akkor ezek után is büntetést kellene fizetni - írja a 444.hu. Az elbukott pályázatok közül nem mind a 2014 eleji átszervezés után készült, de nagyobb részük igen. A bizottság nem véletlenül írja jelentésében, hogy komoly javulásra van szükség a magyar intézményrendszerben.

Trükkös mutyi

A kifogásolt projektek között van például a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet 2011-es szoftvervásárlása is, amely 1,8 millió forintba került, de a nyertes Right Solutions Kft.-vel (a Céginfo.hu adatai szerint a 2009-ben alapított cég Murányi Gergely tulajdona, 2013-ban 12 milliós forgalma volt) olyan szerződést kötöttek, amellyel nem adták át a program forráskódját az intézetnek, vagyis a rendszeres frissítéseket is a cégtől kell megrendelni. Azaz kellett volna, mert 2013-ban a Right Solutions eladta a forráskódot az LDAP Kft.-nek, egymillió forintért. A szoftverfrissítést így már ettől a cégtől rendelte meg a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, 78 millió forintért (!). (Az LDAP Kft. két tulajdonosa Sárik Attila és Gáspár Zsolt Márton, akiknek több más céges érdekeltsége is van, köztük Gáspárnak a Galagonya Dohány Kkt., amely dohányboltot üzemeltet a budapesti Baross utcában.) Az EU revizorain nem ment át az ügylet, így erre nem adnak pénzt.

Csak a Közgép volt alkalmas

Fennakadt a szűrőn a csepeli szabadkikötő 3,3 milliárd forint értékű fejlesztése is, mert túl szigorú követelményeket határoztak meg az ajánlattevőknek. A vágányépítésre és -bontásra, iparterületi közvilágítás kiépítésére, aszfaltburkolatú út építésére, árvízvédelmi fővédvonalon partfalépítésre vonatkozó követelményeknek csak a Közgép Zrt. felelt meg. Brüsszel itt 633 millió forint büntetést írt elő.

Irodabútorok négymilliárdért

A Közigazgatási és Igazságügyi Hivata (KIH) 4,1 milliárdos közbeszerzést folytatott le a megyei kormányhivatalokba irodabútorok beszerzésére. A kiírás itt is túl szigorú volt, csak egy 7 cégből álló konzorcium tudott megfelelni az összes feltételnek. A beszerzés előzetesen becsült értéke nettó 2,346 milliárd forint volt, de a nyertes konzorcium ennél jóval drágább, nettó 4,185 milliárdos árajánlatot tett. Az uniós közbeszerzési értesítő szerint a nyertes konzorcium tagja a Kemabo Kft., az IBC Orbán Irodastúdió Kft., a Telmex-Nowy Styl Zrt., a Gyulai Fafém Kft., a Linea Bútor Kft., a G-Green Furniture Kereskedelmi Kft. és a Bravosincord Kft. E cégek rendszeresen szereplenek az állami, központosított bútortendereken is. Az Európai Bizottság a KIH közbeszerzése miatt 1,6 milliárd forintos büntetést írt elő.

A 85. számú főút Enese települést elkerülő szakasza nem volt sima menet - írja a 444.hu. 2009-ben írtak ki rá először pályázatot, aztán háromszor módosították, utolsó körben 2014 augusztásban. Akkor éppen 5,79 milliárdról 6,26 milliárdra emelték az árát, többek között arra hivatkozva, hogy előre nem látott régészeti munkákat kell elvégezni. Csakhogy ugyanerre az útszakaszra már az eredeti kiíráskor, aztán pedig 2010 novemberi és 2011 augusztusi módosításokkor is elszámoltak régészeti költségeket. Ezért a bizottság a mostanit mind visszakérte, a bukás 218 millió forint. A kivitelező konzorcium tagja a Colas Építő Zrt. és Lavinamix Építő Kft. (az utóbbi gyáli cég a 2011-es 3,6 milliárdos forgalmát 2013-ra 5,7 milliárdra tudta növelni, az üzemi eredményét 122 millióról 700 millióra.)

A magyar szabályoknak sem feleltek meg

A bizottság visszadobott két olyan kiírást is, ahol az ajánlatkérők számos tevékenységi kört beleírtak a hirdetményekbe, indokolatlanul szűkítve a potenciális ajánlattevők körét. Ráadásul a Miniszterelnökség mindezeket úgy hagyta jóvá, hogy a magyar közbeszerzési törvény előírja a részajánlattételi lehetőséget. Az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. öt különböző referenciát kért (energetikai tanulmányok készítése, ágazati és térszerkezeti elemzések, módszertanok és tanulmányok írása, közvéleménykutatás, programozás, rendezvényszervezés), míg az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit kft. öt különböző területtel hirdetett meg egy másik pályázatot. Mivel ezek a munkák sem kapcsolódnak szorosan egymáshoz, ezért sokkal értelmesebb lett volna az auditorok szerint különböző tételekre lebontva meghirdetni ezeket. Arra is emlékeztettek, hogy a magyar közbeszerzési törvény is előírja, hogy amikor lehetséges, akkor meg kell engedni, hogy csak a kiírás egy részére tegyenek ajánlatot a jelentkezők. Ezzel több cég is jelentkezhetne, nem csak az az egy, amelyiknek éppen profiljába vágnak az indokolatlanul összetett kiírások, és így aztán az árak sem szállnának el - olvasható a 444.hu-n.

Az összesen 16 pályázat bukott el azért, mert túlzó referenciákat kértek, túl szűk határidőt adtak meg, nem szedték szét feladatok szerint a kiírásokat, utólag jöttek rá, hogy drágábban lehet csak megcsinálni. Az elbukott pályázatok között van a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum Közhasznú Nonprofit Kft. Festetics-kastély felújítására kiírt tendere is. Az 1,5 milliárdos munkát a közelmúltban tulajdonost cserélt ZÁÉV Építőipari Zrt. és az elmúlt években sok megrendelést elnyert West Hungária Bau Kft. közös ajánlattevőként nyerte meg.

Magyar közbeszerzés verseny nélkül

A Bizottság régóta kritizálja a magyar közbeszerzési rendszert, egy decemberi, nem nyilvános bizottsági jelentés így ír a magyar közbeszerzési gyakorlatról: "A nagy állami beruházásoknál indokolatlanul korlátozzák azok körét, akik képesek lehetnek elindulni a pályázatokon, nincs igazi verseny a munkákért, a hozzáférés az EU-s pénzekhez csak néhány cégnél koncentrálódik. Emiatt a beruházások sokkal drágábban készülnek el, mint a többi országban a hasonló nagyságrendű építkezések." A kiírók kifejezetten cégre szabottan fogalmazzák meg a feltételeket, előre leboltolják, hogy ki csinálja meg a munkát, aztán olyan referenciát kérnek, aminek csak a kinézett tud megfelelni.

Az előzetesen tervezettnél is sokkal drágább munkák

Nem csupán szabálytalanságokat találtak az ellenőrök, hanem jelentős költségtúllépéseket is - írja a 444.hu. Az 55 általuk vizsgált projektből 20 zárult le úgy, hogy már teljesen el is készültek, mindent kifizettek. A 20 beruházásból 11 esetében legalább 15 százalékkal túllépték a tervezett költségeket, de annyira, hogy az átlagos túlköltekezés 46 százalék volt. Ezekben az esetekben nem feltétlenül büntettek az auditorok, inkább azt jelezték, hogy átgondoltabban kellene tervezni a kiírásokat.

Az ERFA-ból 857 milliárd jöhetne

Az ERFA-ból eddig 2027 millió euró (608 milliárd forint) összeget folyósítottak a programon belül előfinanszírozásra és időközi kifizetésekre. A program elszámolható kiadásainak maximális összege 3363 millió euró (1008 milliárd forint), az ERFA-ból nyújtott hozzájárulás összege körülbelül 2858 millió euró (857 milliárd forint).
  • A program irányító hatóságának szerepét a Nemzetgazdasági Minisztérium keretében működő Gazdaságfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság látja el.
  • Az irányító hatóság a programirányítás egy részét 2014. április 15-ig a MAG Zrt. (Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.) közreműködő szervezetre bízta. A közreműködő szervezetre ruházott irányítási funkciók között szerepelnek az e határozat tárgyát képező funkciók is.
  • Az igazoló hatóság szerepét a Magyar Államkincstár egy szervezeti egysége tölti be.
  • Az ellenőrzési hatóság a magyar nemzetgazdasági miniszter által felügyelt Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság.