Július elejétől alapvetően változtak meg a betéti társaságok (bt.) és a közkereseti társaságok (kkt) működési feltételei – hívja fel a figyelmet az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás.

Eddig a törvényi szabályozás szerint automatikusan megszűntek azok a bt.-ék – döntően családi vállalkozások –, amelyeknél jellemzően egy halálozás miatt az egyedüli beltag vagy kültag jogviszonya megszűnt és az új tagot hat hónapon belül nem tudták bejegyeztetni. Ugyanez a szabály élt azon kkt.-k esetében is, ahol a tagok száma egy főre csökkent. A Polgári Törvénykönyv módosításának köszönhetően azonban július 1-jétől az ilyen helyzetbe kerülő vállalkozások már nem szűnnek meg a törvény erejénél fogva.

Kapcsolódó

"A hat hónapos jogvesztő bejelentési kötelezettség azért okozott komoly gondot, mert ezt a szabályt nagyon kevesen ismerték. A cég megmaradt tagja és az elhunyt tag örököse – aki a helyére lépett volna – rendszerint abban a téves hitben voltak, hogy a közjegyzői hagyatékátadással történik majd meg a tagváltozás a bt.-ékben és a kkt.-ékban, holott ez nem igaz. Az ilyen társaságokban ugyanis a tagsági pozíció nem öröklődik. A megmaradt tag maga jogosult szabadon megválasztani azt a személyt, akit új tagként befogad a társaságba. Ez nem csak az örökös lehet, hanem más személy is. Így általában úgy múlt el a hat hónapos jogvesztő határidő, hogy bár megvolt az új tag, mégsem jelentették be, mert teljesen szükségtelenül a hagyatéki eljárás végét várták, amelyek pedig egyébként is rendszerint hosszabb ideig tartanak" – írja Brózmann Attila, az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás együttműködő ügyvédje.

A hat hónapos szabály továbbra is megmarad

Mindez a gyakorlatban azt eredményezte, hogy számos olyan családi cég is a megszüntetés sorsára jutott, amelyik egyébként kifejezetten jól működött, adókötelezettségeit teljesítette, esetükben tehát nem a gazdálkodásuk eredményességével volt a gond. A módosítással komoly lehetőséget kapnak az ilyen társaságok a jövőre nézve.

A kültag is felelős lehet

Azzal tisztában kell lenni, hogy a tagi felelősség változásának is van új, fontos szabálya. Ha a társaságnak nem marad beltagja, akkor az ezen időpont után keletkező, az új tag belépésig felmerült tartozásokért a kültag lesz korlátlanul felelős, neki kell helytállnia, akár a teljes magánvagyonával is – tette hozzá a szakértő.

A július 1-jén hatályba lépő törvényi módosítások hatására fennmaradt ugyan a cégbíróság felé az új tag hat hónapon belüli bejelentésének kötelezettsége, azonban megszűnt ezen határidő jogvesztő jellege. Így ennek elmulasztása már nem jelenti a cég automatikus megszüntetését. Ha ezt követően az új tag bejegyzése elmarad, a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást indít és felszólítja a társaságot a törvényes működés feltételeinek helyreállítására. Ennek köszönhetően további három hónap áll majd a vállalkozás rendelkezésére, hogy rendezze a működés feltételeit.

Ha a vállalkozás igazolja, hogy az örökös személyét illetően bírósági vagy közjegyzői eljárás van folyamatban, akkor a cégbíróság az elindított törvényességi felügyeleti eljárást fel is függesztheti. Ha törvényességi felhívás is eredménytelen lesz, csak akkor szüntetik meg a társaságot.