Egyre hangosabban ketyeg az időzített bomba, amin a kamatstopos ügyfelek ülnek. Félelmetesen gyorsan nő ugyanis a különbség a rögzített és a piaci kamat között, amelyen valójában törleszteniük kellene a hitelüket. A kormány december 31-ig hosszabbította meg a rendeletet, amely szerint a referenciakamathoz kötött jelzáloghiteleknél, ha azok kamatfordulója az idei év vége előtt lenne, nem nő a kamatláb, hanem a tavaly októberi szinten rögzül. 

A kamatstop a jelenleg hatályos jogszabály szerint december 31-ig tart, onnantól kezdve viszont véget ér, és ha nem hosszabbítják meg, akkor a benne lévő ügyfelek a piaci kamatot kezdik fizetni a kölcsöneikre. Egyelőre azonban az érintettek a 2,02 százalékos háromhavi, a 2,17 százalékos hat havi és a 2,4 százalékon fixált 12 havi buborhoz (bankközi kamatláb) igazított, vagy pedig a tavaly októberben még 1,8 százalékos jegybanki alapkamathoz kötött hitelkamatokat fizetik. 

Sokkoló lesz a vége

Mintegy 330 ezer jelzáloghitelest véd most az intézkedés, a piaci kamatok és a hatóságilag fixált kamat közötti különbözetet jelenleg a hitelező bankok fizetik meg. Csakhogy a különbség egyre hízik, a három havi bubor már 11,56 százalékon áll, a hat havi 12,16, az egyéves 12,55 százalékos. A jegybanki alapkamat is 9,75 százalékosra emelkedett nemrég.

Jelenleg a bankközi forint kamatok már jóval magasabbak, mint 2005-2008 között voltak, amikor azért vett fel mindenki svájci frank hitelt forint hitel helyett, mert a forint kamatokat túl magasnak találta. 

Az érintett adósok jelentős része - a 2015-ben forintosított devizahitelesek például - a három havi buborhoz kötött hitelben ülnek, náluk ez a 9,54 százalékpontos kamatemelés 10 millió forintos fennálló tartozás mellett évente 954 ezer forintnyi extra kamatot eredményez. Ez havonta csaknem 79,5 ezer forintos törlesztőrészlet-emelkedést jelentene, ha most megszűnne a kamatsapka. Ha egyéves buborhoz kötötték a 10 milliós hitel kamatát, az évente a piaci kamattal számolva több mint egymillió forintos, havonta pedig csaknem 85 ezer forintos többletteher lenne. 

A kamatemeléseknek pedig a szakértők szerint nincs vége. Szinte minden elemző arra számít, hogy tovább emelkedik az infláció, és ezzel a jegybanki szigorítások is folytatódnak. Az alapkamat akár 12 százalékig is elmehet, a bankközi kamatok pedig várhatóan követni fogják, és még magasabbak lesznek. 

Fixálni kellett volna

Biztonságban azok lehetnek, akik fixálták a változó kamatozású hiteleiket még a kamatstop elején tavasszal, amikor alacsonyabbak voltak a kamatok, vagy korábban, így nem is érinti őket az intézkedés. Ezek az adósok, ha jól időzítettek, legfeljebb 10-20 százalékos törlesztőrészlet-emelkedéssel öt-tíz évre rögzíthették a hitelük kamatait. A bankok szerint azonban hiába ajánlották fel ezt a lehetőséget sok adósnak, kevesen hallgattak rájuk. 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi stabilitási jelentése szerint van azonban 60 ezer olyan jelzáloghiteles is, aki annak idején előrelátó módon, fix kamatozású hitelt vett fel, mégis változna az idén a törlesztőrészlete, 2022-re esik ugyanis az ötéves kamatperiódusú hitelének a kamatfordulója. 

Ők, ha lehet, még sokkolóbb helyzetbe kerülnek majd a kamatstop végén, mint a változó kamatozású hitelt választók. 2017-ben ugyanis a hitelük felvétele idején az ötéves BIRS egész évben 0,7-1,7 százalék között ingadozott. Jelenleg azonban az értéke már 10 százalék fölött van, vagyis 8,5-9 százalékpont körüli kamatemeléssel is számolhatnak az adósok, amit öt évre fixálhat a bankjuk. Egy tízmillió forintos tőketartozásnál ez 70-75 ezer forintos törlesztőrészlet-növekedést eredményezhet majd, amire a biztonságosnak gondolt, fix kamatozású lakáshitelt felvevők aligha számítottak. Ráadásul a szerződésük is olyan, hogy ha egy-két éven belül csökkenni kezdenének a kamatok, az ő hiteleiket ez nem fogja érinteni a kamatfordulóig. 

Moratórium plusz kamatstop: az igazi megabomba

A legdurvább meglepetésre azoknak kell felkészülniük, akik bent maradtak a törlesztési moratóriumban, és emellett a kamatstop is érinti őket. A moratórium 2020 márciusában kezdődött, és jelenleg az utolsó határideje 2022. december 31., vagyis azok, akik a kezdetektől igénybe veszik, a végén már 34 hónapja, csaknem három éve nem fizetik majd a hiteleiket. A folytatásról most kell nyilatkozni, aki nem kéri, annak augusztustól fizetnie kell a kölcsöneit. 

Az MNB számításai szerint az átlagos moratóriumos lakáshiteles 14 év hátralévő futamidővel, 8,5 millió forint tartozással rendelkezik, a hitelkamata pedig 5 százalék. Ha az év végéig bent marad a moratóriumban az eddigieken felül további 283 ezer forintnyi kamatfizetési többletteherre számíthat. A korábban felgyülemlett moratóriumi kamatokkal együtt ez összességében mintegy 1,7 millió forint többlet-kamatkiadást jelentene számára, miközben hitelének futamideje összességében 4 évvel és 10 hónappal nőne meg - ebből 10 hónappal az idei év második fele miatt. Nem véletlen, hogy az MNB folyamatosan azt sulykolja: aki teheti, lépjen ki a moratóriumból, és kezdje el fizetni a hitelét. 

Az a szabály pedig, hogy a moratórium után nem nőhet a törlesztőrészlet, a moratóriumos hitelekre is csak akkor érvényes, ha nem volt időközben kamatfordulójuk. Ha ugyanis ütemszerűen változik a kamat, akkor természetesen a törlesztőrészlet is változik majd, és a jelen állás szerint úgy tűnik, a moratórium után sokan nem csak jóval hosszabb futamidőre, de jóval magasabb törlesztőrészletekre is számíthatnak majd.