Az elmúlt években Magyarországon karácsony előtt többször kaptak a nyugdíjasok támogatást a kormánytól, hivatkozva a megnövekedett kiadásaikra. Két éve a kormány döntése szerint minden arra jogosult idős állampolgár 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalványt kapott, amelyet négy 2000 forintos és két 1000 forintos címletű utalványként, egy borítékban kaptak kézhez a címzettek. Tavaly pedig rezsiutalványt kaptak ősszel összesen 9000 forint értékben.

Az idei koronavírus-járvány és válság nehezítette évben viszont nem döntött a kormány sem az idősek, sem a családosoknak juttatott támogatásról. Az ősszel elkészült Európai Fogyasztói Fizetési Jelentése (ECPR) felmérés megerősíttette, hogy a fiatalokat erősebben érintette a recesszió, mint az idősebbeket: a 18 és 21 év közöttiek 60 százaléka, a 22 és 37 év közötti felnőttek fele számolt be jövedelme csökkenéséről. Az 55 és 64 év közöttiek körében ez az arány már csak 37, a 65 év felettieknél pedig 17 százalék Magyarországon. Azóta viszont tovább romlott a helyzet, hogy a kutatás adatait felvették: a második hullám alatt a szigorúbb kijárási korlátozások, a vendéglátóhelyek és a szálláshelyek bezárása miatt tömegeknek csökkenhetett tovább az elkölteni való pénzük.

Nem csak Magyarországon alakult így 2020: az EU legtöbb országában hasonló a helyzet, amelyre eltérő módokon, de próbáltak reagálni a kormányok. Például az Egyesült Királyságban 170 millió fontot (67 milliárd forintot) oszt szét a kormány karácsony előtt, hogy támogassa a rászoruló családokat, valamint hogy a kiskereskedők veszteségeit kipótolja. Szlovákiában karácsonyi nyugdíjkiegészítést fizetnek, Ausztriában megemelték a karácsonyi nyugdíjat. Természetesen a jövedelmi problémák minden országban mások, de érdekes kérdés, hogy a magyarok hogyan érzik, segítségre van-e szükségük az államtól.

Ha a magyarokat kérdezik, a rezsiutalvány a leghasznosabb

A Napi.hu és a Pulzus Kutató közös felmérése már akkor készült, amikor valószínűtlen, hogy a magyar állam ténylegesen pénzt oszthasson az embereknek, így viszont az ünnepek előtt pontos képet ad arról, hogy mekkora szükség is lehetne a segítségre. Az alapján pedig, hogy az emberek 90 százaléka igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy szerintük a kormánynak támogatást kellene adnia a pénz nélkül maradt családoknak, az látszik, hogy az ünnepek rossz állapotban érték a családi kasszákat.

A felnőtt lakosságra reprezentatív kutatás eredményeiből jól látszik, hogy az emberek 61 százaléka szerint a nyugdíjasoknak adott korábbi rezsitámogatáshoz hasonló juttatás lenne a leghasznosabb, míg 29 százalék szerint készpénzt, de legfeljebb 15 ezer forintnyit kellene utalni a háztartásoknak. (Ez az összeg a korábbi utalványok, nyugdíjprémiumok átlagával azonos, így azért ez került meghatározásra - a szerk.) Alig 4 százalék gondolja úgy, hogy a kormánynak ebben a helyzetben spórolnia kellene, míg 6 százalék minden fajta támogatást ellenez.

Nagy különbségek nem látszanak, ha a nemek szerint nézzük meg a társadalmi hozzáállást: a férfiak (66 százalék) inkább ért egyet a rezsiutalvánnyal, míg a nők között vannak többen (32 százalék), akik inkább készpénzt osztanának.

Ha kor szerint csoportosítjuk a magyarokat, akkor az látszik, hogy a leginkább a nyugdíjaskorú lakosság áll a rezsiutalványok pártján (64 százalék), míg a 40-59 évesek korében vannak a legtöbben (30 százalék) a készpénzpártiak.

A 18-39 évesek nagyjából mindenhol illeszkednek az össztársadalmi hozzáálláshoz, viszont összesítve nálunk a legmagasabb az aránya azoknak, akik ilyen vagy olyan okból de elutasítják a kormányzati ajándékozást: 11 százalékuk utasítja el ezt, közülük 5 százalék spórolna az állam pénzével, 6 százalék pedig ellenzi az egész osztogatást.

Kiugróan magas viszont a középfokú végzettséggel bírók körében a közüzemi számlák befizetésének támogatása: 68 százalékuk szerint kellene a segítség ezen formáját választani a döntéshozóknak. A felsőfokú végzettséggel bírok 54 százaléka szerint lenne ez ildomos, míg 33 százalékuk inkább készpénzt osztana, ami az iskolázottság szerinti bontásban a legmagasabb arány egy csoportnál. Ugyanígy a magas végzettségűek utasítják el a leginkább az egész kormányzati támogatást: 10 százalékuk semmilyen megoldással nem ért egyet.

A település típusokat vizsgálva az látszik, hogy a megyeszékhelyeken élőknél a legnagyobb azok aránya, akik szerint a legjobb támogatás, ha a kormány beszáll a rezsibe a kormány: 68 százalékuk látja ezt így. A budapestiek körében vannak a legtöbben (32 százalék), akik abszolút készpénz-pártiak, de ugyanígy a fővárosi lakosoknál a legnagyobb az aránya (7 százalék), akik szerint az állam jobban teszi, ha takarékoskodik. A városi lakosság 9 százaléka pedig semmilyen támogatás mögé nem állna be.