Az elmúlt években Magyarországon karácsony előtt többször kaptak a nyugdíjasok támogatást a kormánytól, hivatkozva a megnövekedett kiadásaikra. Két éve a kormány döntése szerint minden arra jogosult idős állampolgár 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalványt kapott, amelyet négy 2000 forintos és két 1000 forintos címletű utalványként, egy borítékban kaptak kézhez a címzettek. Tavaly pedig rezsiutalványt kaptak ősszel összesen 9000 forint értékben.
Az idei koronavírus-járvány és válság nehezítette évben viszont nem döntött a kormány sem az idősek, sem a családosoknak juttatott támogatásról. Az ősszel elkészült Európai Fogyasztói Fizetési Jelentése (ECPR) felmérés megerősíttette, hogy a fiatalokat erősebben érintette a recesszió, mint az idősebbeket: a 18 és 21 év közöttiek 60 százaléka, a 22 és 37 év közötti felnőttek fele számolt be jövedelme csökkenéséről. Az 55 és 64 év közöttiek körében ez az arány már csak 37, a 65 év felettieknél pedig 17 százalék Magyarországon. Azóta viszont tovább romlott a helyzet, hogy a kutatás adatait felvették: a második hullám alatt a szigorúbb kijárási korlátozások, a vendéglátóhelyek és a szálláshelyek bezárása miatt tömegeknek csökkenhetett tovább az elkölteni való pénzük.
Kapcsolódó
Nem csak Magyarországon alakult így 2020: az EU legtöbb országában hasonló a helyzet, amelyre eltérő módokon, de próbáltak reagálni a kormányok. Például az Egyesült Királyságban 170 millió fontot (67 milliárd forintot) oszt szét a kormány karácsony előtt, hogy támogassa a rászoruló családokat, valamint hogy a kiskereskedők veszteségeit kipótolja. Szlovákiában karácsonyi nyugdíjkiegészítést fizetnek, Ausztriában megemelték a karácsonyi nyugdíjat. Természetesen a jövedelmi problémák minden országban mások, de érdekes kérdés, hogy a magyarok hogyan érzik, segítségre van-e szükségük az államtól.
Ha a magyarokat kérdezik, a rezsiutalvány a leghasznosabb
A Napi.hu és a Pulzus Kutató közös felmérése már akkor készült, amikor valószínűtlen, hogy a magyar állam ténylegesen pénzt oszthasson az embereknek, így viszont az ünnepek előtt pontos képet ad arról, hogy mekkora szükség is lehetne a segítségre. Az alapján pedig, hogy az emberek 90 százaléka igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy szerintük a kormánynak támogatást kellene adnia a pénz nélkül maradt családoknak, az látszik, hogy az ünnepek rossz állapotban érték a családi kasszákat.
A felnőtt lakosságra reprezentatív kutatás eredményeiből jól látszik, hogy az emberek 61 százaléka szerint a nyugdíjasoknak adott korábbi rezsitámogatáshoz hasonló juttatás lenne a leghasznosabb, míg 29 százalék szerint készpénzt, de legfeljebb 15 ezer forintnyit kellene utalni a háztartásoknak. (Ez az összeg a korábbi utalványok, nyugdíjprémiumok átlagával azonos, így azért ez került meghatározásra - a szerk.) Alig 4 százalék gondolja úgy, hogy a kormánynak ebben a helyzetben spórolnia kellene, míg 6 százalék minden fajta támogatást ellenez.

Nagy különbségek nem látszanak, ha a nemek szerint nézzük meg a társadalmi hozzáállást: a férfiak (66 százalék) inkább ért egyet a rezsiutalvánnyal, míg a nők között vannak többen (32 százalék), akik inkább készpénzt osztanának.

Ha kor szerint csoportosítjuk a magyarokat, akkor az látszik, hogy a leginkább a nyugdíjaskorú lakosság áll a rezsiutalványok pártján (64 százalék), míg a 40-59 évesek korében vannak a legtöbben (30 százalék) a készpénzpártiak.
A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.
A 18-39 évesek nagyjából mindenhol illeszkednek az össztársadalmi hozzáálláshoz, viszont összesítve nálunk a legmagasabb az aránya azoknak, akik ilyen vagy olyan okból de elutasítják a kormányzati ajándékozást: 11 százalékuk utasítja el ezt, közülük 5 százalék spórolna az állam pénzével, 6 százalék pedig ellenzi az egész osztogatást.

Kiugróan magas viszont a középfokú végzettséggel bírók körében a közüzemi számlák befizetésének támogatása: 68 százalékuk szerint kellene a segítség ezen formáját választani a döntéshozóknak. A felsőfokú végzettséggel bírok 54 százaléka szerint lenne ez ildomos, míg 33 százalékuk inkább készpénzt osztana, ami az iskolázottság szerinti bontásban a legmagasabb arány egy csoportnál. Ugyanígy a magas végzettségűek utasítják el a leginkább az egész kormányzati támogatást: 10 százalékuk semmilyen megoldással nem ért egyet.

A település típusokat vizsgálva az látszik, hogy a megyeszékhelyeken élőknél a legnagyobb azok aránya, akik szerint a legjobb támogatás, ha a kormány beszáll a rezsibe a kormány: 68 százalékuk látja ezt így. A budapestiek körében vannak a legtöbben (32 százalék), akik abszolút készpénz-pártiak, de ugyanígy a fővárosi lakosoknál a legnagyobb az aránya (7 százalék), akik szerint az állam jobban teszi, ha takarékoskodik. A városi lakosság 9 százaléka pedig semmilyen támogatás mögé nem állna be.
"Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"
Legolvasottabb

Adategyeztetés: szüneteltethetik a nyugdíját annak, aki ezt elmulasztja

Így lehet kijátszani az új benzinárszabályt

Termobárikus fegyvert vetettek be Ukrajnában
Soros György megtalálta Vlagyimir Putyin gyenge pontját?

Úgy halnak le az atomerőművek, hogy egész Európa energiaválságba kerülhet

Új autómárka jelent meg Magyarországon, 20 kereskedés nyílik
Hatósági áras üzemanyagok: nem várt probléma az OMV-nél
