Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A QE és a kamatcsökkentés egyidejű bejelentése azt mutatja, hogy az ECB a gazdaság élénkítésében kénytelen az euró gyengítésére támaszkodni.

Az ECB által nemrég bejelentett monetáris lazítás mértékét és technikáit csak október 2-án részletezi majd a jegybank, de az eddig megismert tények azt mutatják, hogy az eszköz nem, vagy csak rendkívül korlátozott mértékben alkalmas a meghirdetett cél elérésére - véli Nagypál. A döntéshozók kezét ugyanis megköti az európai politika, ezért olyan megoldást választottak, amely névleg valóban monetáris lazításnak tekintendő, de mértéke és megvalósítási formája nem alkalmas arra, hogy felpörgesse a vállalati hitelezést az eurózónában és a perifériaországokban. A politika nyomja az ECB-t a cselekvésre - fogalmazott a szakember.

Mi lesz, ha a Fed kamatot emel?

A következő egy-másfél évben a dollár további erősödésére számítani - véli a Pioneer portfóliómenedzsere.  Ha pedig a Fed elkezdi a szigorítást, akkor hamarosan elindulhat a feltörekvő piaci görbék átárazása. A korábbi hasonló ciklusok alapján ez a folyamat a kamatemelést előtti fél éven belül történik meg. Ez a folyamat már jelenleg is zajlik.

A magyar állampapírok fő vásárlói között több amerikai alap van, amelyek alapvetően dollárban számolnak. Így számukra a dollár/forint keresztárfolyam, valamint a dollár- és a forintkötvények közti hozamfelár különbsége számít, azt gyakran nem is fedezik. Emiatt számunkra duplán rossz, hogy a Fed induló kamatemelkedése mellett a dollár is erősödik.

Jobb híján cselekszik az ECB

Nem is biztos ugyanakkor, hogy ez az ECB fő célja. Inkább arról lehet szó, hogy az eltérő európai gazdasági érdekek alapján zajló viták megakadályozzák a jegybankot abban, hogy valódi céljait megvalósítsa - így olyan eszközhöz folyamodott, amely kevésbé hatékony ugyan, de amely mögé konszenzust tudott állítani. (Mitől fél jobban egy jegybankár, mint az inflációtól? A deflációtól, amikor politikai problémák lépnek fel és "jön a lámpavas" - fogalmazott a Nagypál.) Az ECB kommunikációjából régóta jól látszik, hogy a bank nemcsak a monetáris, hanem a fiskális lazítást is indokoltnak látná Európában, ám e törekvésnek Németország mereven ellenáll. Így fordulhatott elő, hogy a bank a jelentős politikai kockázatot hordozó államkötvény-vásárlás helyett az eleve korlátozott méretű covered bond- és ABS-piacon keresztül akarja élénkíteni a gazdaságot.

Az ECB bejelentéséből az derül ki, hogy a jelenleg ismeretlen méretű QE keretében covered bondok és ABS-ek vásárlásával kívánja javítani a bankok pénzügyi mutatóit annak érdekében, hogy azok bátrabban hitelezzenek.

A két kötvényfajta súlya Európában eleve nem elég nagy ahhoz, hogy rajtuk keresztül az ECB jelentős mennyiségű pénzt áramoltasson a piacra. A problémát tovább növeli, hogy a covered bondok és ABS-ek piaca országonként igencsak változó. Ráadásul az ECB e kötvények vásárlásával sem ússza meg a politikai kockázatot, hiszen az állampapírokhoz hasonlóan itt is döntenie kell arról, hogy mely országban mennyi kötvényt akar venni - véli Nagypál.

A Fednek sem sikerült csodát tenni

A program hatásossága ellen szólnak az amerikai tapasztalatok is. Az Egyesült Államokban végrehajtott sokkal nagyobb pénzügyi lazítás sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ha a cél a banki hitelezés felpörgése. Javuló pénzügyi pozícióikat ugyanis a jelek szerint a cégek nem hitelfelvételre és beruházások indítására használják, hanem készpénzt halmoznak fel, saját részvényt vásárolnak vagy vállalatfelvásárlásba kezdenek, így a javuló cash flow nem járul hozzá a tartós növekedés alapjainak megteremtéséhez, és munkaerő-piaci hatása is elmarad a várakozásoktól.

Az ECB által bejelentett eszközvásárlási program teljesítheti az indoklásában megfogalmazott elvárásokat, és ezzel alighanem Mario Draghi elnök is tisztában van - véli a Pioneer portfóliómenedzsere. Így az eszközvásárlás és a vele együtt bejelentett ugyancsak jelképes mértékű kamatcsökkentés célja aligha lehetett más, mint az euró árfolyamának csökkentése, hiszen jelenleg ez az egyetlen olyan csatorna, amelyen keresztül az ECB konfliktusmentesen javítani tudja a versenyképességet. Ebben a főszerepet az játssza majd, ha a bank mérlegfőösszege néhány éven belül ismét eléri a válság alatti 3 ezer milliárd eurós szintet.

Aggódhat az MNB?

Balog Ádám MNB-alelnök a Wall Street Journal-nek adott keddi nyilatkozatából az derült ki, hogy komoly forintgyengülés idején a jegybank csak a végső esetben nyúlna a kamatemeléshez - ha már minden más eszköz elbukott. Ez a kijelentést nem tartom jónak, azt valószínűleg teszteli majd a piac - elsősorban az árfolyamon keresztül - fogalmazott Nagypál. Véleménye szerint a magyar jegybank a 2,1 százalékos alapkamattal "túlvágta" magát.