A fogyasztók észrevételei alapján a közép-kelet-európai piacokon alacsonyabb minőségű terméket hoztak azonos név alatt forgalomba. Ezért még a 2010-es évek elején a visegrádi, illetve más közép- kelet-európai országok fogyasztóvédelmi egyesületei felvetették azt a problémát, hogy az élelmiszergyártók egyes termékeket - például kávékat, üdítőitalokat- más minőségben árulnak hazánkban, mint más európai tagállamokban.

Az érintett tagállamok képviselői közös egyetértésben, a leírt kereskedelmi gyakorlat elleni fellépés céljából felvetették a problémát az EU Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésén. Végül 2019. novemberében elfogadtak egy irányelvet, amely az uniós fogyasztóvédelmi szabályok módosításáról rendelkezik, azok hatékonyabb végrehajtása és korszerűsítése érdekében - írja a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda.

A tagállamoknak az irányelv rendelkezéseit a 2021. november 28. napjáig kellett a nemzeti jogba átültetniük úgy, hogy azokat 2022. május 28. napjától alkalmazni is kell.

A 2019-ben elfogadott irányelv módosításának értelmében az esetleges megtévesztő („kettős minőséggel összefüggő”) kereskedelmi gyakorlatok szigorúan szankcionálhatók, a kiszabható bírság a gyártó árbevételének akár 5 százalékát is elérheti, amely akár százmillió forintos nagyságrendű is lehet.

A jövő májusban hatályba lépő jogszabályok alapján a szóban forgó kereskedelmi gyakorlat alkalmazása akkor merülhet fel, ha: a fogyasztók egy „referenciatermékhez” viszonyított, jogos és konkrét várakozással tekintenek a termékre, és a termék ettől a várakozástól jelentősen eltér, a kereskedő a termékre vonatkozó lényeges információkat nem közöl a fogyasztókkal.  A nem megfelelő vagy nem elegendő tájékoztatás valószínűleg torzítja az átlagfogyasztó gazdasági viselkedését, például arra készteti őt, hogy olyan terméket vásároljon, amelyet egyébként nem vett volna meg.

A jogszabály módosításnak az egyik legfontosabb része, hogy a „kettős minőség" gyakorlata csupán azokban az esetben minősíthető megtévesztőnek, ha a különbség nem indokolható jogszerű és objektív tényezőkkel, valamint ha erre a vásárló figyelmét nem hívták fel - írja a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda.

Néhány jogszerű különbségtétel

  • "Csipszadó": jogszerűen indokolható, hogy a Magyarországban forgalomba hozott energiaital összetétele más – a gyártók az adóelkerülés érdekében termékeikben mellőzik a taurin használatát
  • Szezonális hozzávalók/hozzávalók elérhetősége: a jogalkotó nem kívánja korlátozni az élelmiszergyártók azon törekvését, hogy helyi vagy szezonális alapanyagokat használjanak
  • Nemzeti preferenciák: a gyártók az azonos termékek közötti különbségeket gyakran a fogyasztók ízlésére hivatkozással indokolják (például valamely országban egy jégkrémet édesebbre készítenek), az erre való hivatkozás várhatóan csak akkor lesz jogszerű, ha az adott preferenciát a gyártó megfelelő piackutatással tudja igazolni
  • Egészségesebb táplálkozás elősegítése: a gyártók jogosultak megkülönböztetni a különböző piacokra szánt termékeiket, ha ezt az egészséges élelmiszerekhez történő hozzáférést próbálják elősegíteni