Egyre kiemeltebb szerepet kap a fogyasztóvédelem európai szinten: az Omnibusz Irányelv célja a meglévő fogyasztóvédelmi szabályok korszerűsítése és az uniós fogyasztóvédelmi jog kiigazítása. Az irányelv rendelkezéseit átültető magyar szabályok 2022 májusában lépnek életbe, kiemelten fontos a kettős minőséggel és a termékek árfeltüntetésével kapcsolatos szabályozás, ami az eddigieknél is magasabb fokú figyelmet kíván meg a gyártóktól, forgalmazóktól, reklámozóktól.

Az Európai Parlament 2019 novemberében fogadta el az Omnibusz Irányelvet, amely jelentősen erősítette a közösségi fogyasztóvédelmi szabályozást. Az irányelv hazai alkalmazása idén május 28-ától hatályos, módosul többek között a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló kormányrendelet, és a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény. A májustól érvénybe lépő módosítások egyik fogyasztók szempontjából fontos eleme az ún. kettős minőség kérdése. A kettős minőség leginkább az élelmiszerekre jellemző, de előfordulhat más termékek, pl. higiéniai termékek, vagy tisztítószerek kapcsán is.

Kapcsolódó

A kettős minőséget (vagyis amikor az itthon vagy Nyugat-Európában vásárolt, azonos márkájú élelmiszerek íze, állaga annyira eltér egymástól, mintha két különböző termékről volna szó.) májustól a kereskedők a különböző tagállamokban nem forgalmazhatják azonosként. Az ehhez  kapcsolódó megtévesztés tilalma valószínűleg nagy változásokat hoz a gyártók életében és a szabály alkalmazása több kérdést is felvet majd a gyakorlatban.

Hogyan kell megállapítani?

A Deloitte szerint nagy kérdés például az, hogy mit jelent az, hogy a termékek „jelentős különbséggel” nem forgalmazhatók azonosként. Az Európai Bizottság útmutatása szerint ezt mindig az átlagfogyasztóra gyakorolt hatás alapján kell majd megállapítani, tehát nemcsak azt kell majd megvizsgálni, hogy egy élelmiszer összetevői jelentősen eltérnek-e, hanem más szempontokat is figyelembe kell venni, pl. azt is, hogy milyen az allergének aránya, amely szintén jelentős különbséget eredményezhet a fogyasztó szempontjából. Szintén kérdéses, hogy milyen jogszerű és objektív tényezők esetén lehet mégis azonos termékként forgalmazni eltérő termékeket. E tekintetben nagy szerepe lesz azoknak a nemzeti szabályoknak, amelyek egyes termékek kötelező összetételére vonatkozóan állapítanak meg követelményeket, vagy például az alapanyagok földrajzi és szezonális elérhetőségének is.

 

 

 

Miks Anna, a Deloitte Legal Versenyjogi Csoportjának vezetője
Miks Anna, a Deloitte Legal Versenyjogi Csoportjának vezetője
Kép: Deloitte

- A Bizottság állásfoglalása szerint a kifejezés, hogy azonosként forgalmaznak valamely terméket, azt jelenti, hogy az átlagfogyasztó szemszögéből azonos termékváltozatokról van szó. A termékek azonosságát erősíthetik az olyan image reklámok, amelyek arra utalnak, hogy az adott áru az „igazi”, „eredeti”, vagy „egyedi recept alapján készült”. A gyakorlatban tehát már a több országra kiterjedő reklámkampányok megtervezése során figyelni kell arra, hogy a termékkel kapcsolatos állítások hogyan befolyásolják a kettős minőséggel kapcsolatos követelmények teljesülését – közölte dr. Miks Anna, a Deloitte Legal Versenyjogi Csoportjának vezetője.

Nem kizárt az sem, hogy a jövőben az eddig azonosként forgalmazott különböző minőségű két termék egy márka két változataként kerül a polcra, amely ésszerű megoldás lehet az új szabálynak való megfelelésre. A kettős minőség előírása nagyon sok kérdést vet majd fel a gyakorlatban, ami leginkább a gyártók számára lesz fontos újítás. Azonban nemcsak a gyártókat, hanem a termékek forgalmazóit is érintheti majd ez az új szabály, mert jogsértés esetén a fogyasztóvédelmi hatóságok korrekciós intézkedésként számukra is előírhatják azt, hogy az értékesítés helyén nyújtsanak tájékoztatását a fogyasztók arról, hogy a termék nem azonos a más tagállamban forgalmazottal. 

Szigorodnak a termékek árfeltüntetésének szabályai is

Akciós árak alkalmazása esetén májustól kötelező lesz közzétenni a kereskedő által az árcsökkentést megelőzően, meghatározott ideig alkalmazott árat. A jogszabály a korábbi ár meghatározására is ad szempontokat: a korábbi ár fő szabály szerint a kereskedő által egy olyan időszakban alkalmazott legalacsonyabb árat jelenti, amely nem lehet rövidebb, mint az árcsökkentés alkalmazását megelőző 30 nap.

Ha a kereskedő ezt a szabályt megszegi és nem az új árfeltüntetési szabályok szerint adja meg a korábban alkalmazott árat, akkor ezzel akár kettős jogsértést is elkövethet, mert egyrészt megszegi az árfeltüntetési szabályokat, másrészt a nem megfelelően megadott ár akár megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak is minősülhet.

Az árfeltüntetés kapcsán újdonság az is, hogy személyre szabott árak alkalmazása esetén a fogyasztókat egyértelműen és jól láthatóan tájékoztatni kell annak érdekében, hogy vásárlási döntéseikben figyelembe vehessék a lehetséges kockázatokat. Ez olyankor fordulhat elő, amikor a kereskedők automatizált döntéshozatal és a fogyasztói magatartásra vonatkozó profilalkotás révén meghatározott fogyasztók vagy fogyasztói csoportok számára egyediesítik az árat.

Mivel az Omnibus Irányelv rengeteg, digitális térre alkalmazandó szabályozást is magába foglal (lásd erről szóló sajtóközleményünket), ezért a különböző, egymással részben átfedő jogszabályokban sok olyan új rendelkezés van, amit a mindennapi reklámozás során figyelembe kell venni. Az is nyilvánvaló, hogy a tagállami fogyasztóvédelmi hatóságok – itthon elsősorban a GVH – gyorsan formálódó, az aktuális trendeket lekövető gyakorlata számos olyan jogsértést tár fel, amelyek bár „hagyományos” tilalmakra épülnek, de az új digitális környezet körülményeire szabva mégis új típusú jogsértésnek hatnak.

Miks Anna hozzátette: "minden reklámozó cégnek javasoljuk, hogy tekintse át kereskedelmi gyakorlatát fogyasztóvédelmi szempontból a jogsértések megelőzése és az esetleges hibák kijavítása érdekében, mert a fogyasztóvédelmi jogsértések elkövetése jelentős bírság kiszabását vonhatja maga után”.