A bankcsoport 2018-ban 57,8 milliárd forintos nettó eredményt ért el, ami 38 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál - mondta David Moucheron, vezérigazgató. Ebben egyszeri tételek is voltak, azok nélkül a profit 53,6 milliárd lett volna, de ez is 28 százalékkal erősebb a 2017-esnél. A K&H Biztosító Zrt. nettó eredménye 4,5 milliárd forint volt, vagyis 57 százalékkal nőtt éves összevetésben. A nettó kamatbevétel a növekvő hitelvolumeneknek köszönhető, a jutalékbevétel a tranzakcióknak és a befektetési szolgáltatási tevékenység felfutásának volt köszönhető.

A teljes ügyfélszám megközelíti a 700 ezret, a rendszeres jövedelemátutalással rendelkező kliensek száma 7 százalékkal 418 ezerre nőtt. A bank 380 milliárd forintnyi új hitelt folyósított, ebből 250 volt a vállalati hitel. A hitelállomány 7 százalékkal nőtt, a betétállomány viszont csak 4 százalékkal, emiatt 62,6 százalékosra nőtt az egyébként nagyon alacsony hitel/betét arány. A nem teljesítő hitelek aránya tovább csökkent 5,8 százalékosra. A lakossági portfólió 11,1 százaléka számít nem teljesítőnek, a vállalatoknál ez a ráta csupán 1,8 százalékos - ez már nyugat-európai szint.

A biztosító díjbevétele 18 százalékkal nőtt, a költségei pedig csupán 3 százalékkal emelkedtek. A gazdaság teljesítményének növekedésének köszönhetően nőtt nagyot a biztosító - mondta Nik Vincke a K&H Biztosító vezérigazgatója. A nem életbiztosítási díjbevétel 13 százalékkal emelkedett elsősorban a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások miatt. Az életág is nőtt, főleg a tisztán kockázati termékek teljesítettek szépen.

Túl drága a bankolás?

"A családtámogatási programhoz kapcsolódó kamatmentes hitellel kapcsolatban még várjuk a részleteket, de ahogy a korábbi kormányzati programok esetében, most is ki kívánja venni a részét az értékesítésből a K&H" - mondta Moucheron. A csomag alapú bankszámlaárazásról a vezérigazgató elmondta: jelenleg is csomagárazást kínálnak a legtöbb ügyfélnek. Ismerik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kritikáját, miszerint a bankok túl magas költséget számítanak fel a napi tranzakciókért. Ezt azonban bankonként kellene megvizsgálni, valóban így van-e, a K&H Moucheron szerint az olcsó bankok közé tartozik.

Emellett a Magyarországon érvényes speciális szabályok tovább nehezítik az összehasonlítást más országokkal. Az egyik a tranzakciós illeték, a másik az, hogy ha árat akar módosítani a bank, akkor az ügyfélnek fizikailag be kell mennie a fiókba aláírni a szerződést. Az is nehezíti a bankok életét, hogy az infláció mértékénél nagyobb arányban nem emelhetik a díjakat, ez megköti a hitelintézetek kezét, kevésbé tudnak rugalmasak lenni.

A KBC csoport eredményeinek ismertetésekor megerősítették, hogy érdekelődnek a Budapest Bank iránt. A kormányzat elindította a folyamatot, és ha a bank valóban a piacra kerülne, megvizsgálják a lehetőséget. A kormány 700 millió dolláros minimálárat szeretne. Meghívást viszont a bank eddig nem kapott a kormánytól a tenderre.