Összehasonlíthatóvá váltak a nyugdíjcélú megtakarítások Magyarországon, miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapjára feltöltötték az önkéntes nyugdíjpénztárak TKM-jeit is. Az MNB már régóta tervezte, hogy költségek szempontjából összehasonlíthatóvá tetetné a különféle intézmények nyugdíjcélú megtakarításait. Az adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosításoknál a TKM-ek már az indulás, vagyis 2014 óta ismertek, a mutató maga egyébként tíz éve segíti az életbiztosítást kötőket az egyes konstrukciók költségeinek összehasonlításában.

A TKM azt mutatja meg, hogy egy elméleti hozamhoz képest évente hány százalékponttal csökken a hozam az adott megtakarítási konstrukció költségei miatt. Beleszámít mindenféle költség, ami az adott konstrukciót terheli, a vagyonkezelés, az adminisztráció díja, de az ügynökök jutaléka is egy biztosításnál.

Nagy kockázat, nagy költség

Az önkéntes nyugdíjpénztáraknak tíz, húsz és harminc évre kellett kiszámítaniuk a TKM-et. Tíz évre 0,33-2,52 százalékos, 20 évre 0,23-1,89, harminc évre pedig 0,19-1,68 százalékos értékek jöttek ki. A kezdeti költségek tehát ezeknél az intézményeknél is megdobják a mutatót, minél hosszabb ideje pénztártag valaki, annál olcsóbbá válik a számára az öngondoskodás. A legalacsonyabb TKM-et minden kategóriában a Bograin érte el. Az intézmény azonban zárt pénztár, kívülállók hiába szeretnének belépni.

Összességében elmondható, hogy a különféle pénztárak egyes portfóliói között nagy különbség van a TKM-ek terén. Az OTP-nek például van olyan alapja, amelyiknél 20 évre csak 0,44 százalékos, és olyan is, amelyiknél 1,43 százalékos TKM-et számoltak. Általában azoknál a pénztári portfólióknál mértek alacsony TKM-et, amelyeknél a kockázat is alacsony, a "kiszámítható", "pénzpiaci", esetleg "klasszikus" néven futó, nagyrészt állampapírokat tartalmazó alapok költségei alacsonyabbak, mint a sok részvényt tartó alapoké. Az OTP-nél is a 90 százalékban részvényeket tartó dinamikus alap a legdrágább.

Cserébe viszont a magas kockázatú alapok érték el a legnagyobb hozamot is az elmúlt években, az OTP említett alapja tavaly például 20 százalék fölött teljesített. Vannak a listában még drágábban működő pénztárak is. Tízéves, húszéves és harmincéves távon is a Zugligeti és az Újszászi pénztárak a legköltségesebbek, de viszonylag drágán kezeli a nyugdíjpénzeket a Generali, az Aegon, sőt a Richter Gedeon dolgozói pénztára is.

A biztosítások még drágábbak

A nagy önkéntes nyugdíjpénztárak vs nyugdíjbiztosítások versenyt azonban az önkéntes kasszák nyerték a TKM-ek terén. A legolcsóbb nyugdíjbiztosítást a Groupama dobta a piacra, a Karrierív biztosítások húsz évre számolt TKM-je, ha az ügyfél alacsony kockázatú eszközalapokat választ, 0,9-0,92 százalék, ezzel nem jutott be a biztosító a 30 legolcsóbb nyugdíjcélú megtakarítás közé.

A legdrágább nyugdíjbiztosítások TKM-je húsz évre számolva megközelíti az 5 százalékot, ez a többszöröse az átlagos nyugdíjpénztári költségnek. A nyugdíjbiztosítások döntő többsége drágább a nyugdíjpénztári öngondoskodásnál az MNB-nél lekérhető adatok alapján. A konstrukciók kevesebb mint 7 százalékának lett csak alacsonyabb a húsz évre számolt TKM-je a legdrágább nyugdíjpénztárénál.