Az újabb és újabb online fizetési megoldások elterjedése nyomán, a jövőben az online kereskedelemben megszűnhet a pénztár (tehát a rendelés- és adatfelvételt, valamint a tranzakciót kezelő funkció), amely hasonlóan nagy felszabadító erőt jelenthet az ágazatban, mint 100 évvel ezelőtt az önkiszolgáló áruházak megjelenése - jósolta Kiss Ede, a Visa Europe Magyarországért felelős területi vezetője "A vásárlások jövője" című rendezvényen.

A fizetési procedúra eltűnéséről, az érintés nélküli fizetés elterjedéséről szóló tíz évvel ezelőtti jóslatok, ugyanakkor még nem igazolódtak be. Ennek fő oka, hogy bár a kereskedő oldaláról a pénztár egy akadály is lehet, az számos esetben növeli a bizalmat és biztonságosabbá teszi a fizetést. A kártya nagyon fontos a védettség szempontjából akár a kereskedők machinációival szemben is. A nagy online platformok ugyan felismerték, hogy a vásárlások száma és a kényelem (tehát a vesződség nélküli fizetés) között egyértelmű korreláció van, ám a pénztár funkciót megőrizték. Egyre több kereskedő egyszerűsíti ugyanakkor online fizetési felületét és veszi saját kezébe a felületek kezelését a hagyományos bankoktól és elfogadóktól. Közöttük például az Amazon is, amely azonban nagyban csökkentette a fizetési lépések számát, valamint sokak közt az Uber is, amely saját fizetési rendszerében a gördülékenység érdekében, a regisztrációknál megadott személyes adatokat használja automatikusan.

Azt is érdemes megfigyelni, hogy sok új, a hagyományokkal szakító digitális üzleti modell teljesen leszámol a hagyományos értelemben vett kosár funkcióval. Egyes kereskedők már a POS-terminálokat is kezdik háttérbe szorítani azzal, hogy s tranzakciókat mPOS megoldásokkal küldik el a vásárlóhoz, ahelyett, hogy a vásárlót küldenék a pénztárhoz.

A biztonság, a garantált védettség megteremtése mellett annak kapcsán is számos aggály fogalmazódik meg, hogy a fizetési ágazatban rengeteg szereplő van - egyebek között a kibocsátó, a kereskedő és a szabályozó - amelyek között számos érdekellentét mutatkozik. S, bár vannak erre törekvések - például az EU-ban is, egyelőre nem sikerült egységes fizetési piacot, szabványrendszert létrehozni, országonként nagyon eltérő lehetnek a fizetési szokások.

Például Németországban és Finnországban csekély szerepet játszanak a kártyás fizetések, míg például Franciaországban és Írországban ez a fizetési forma dominál. Ám meglepően sok országban többek között Lengyelországban, Ausztriában, Belgiumban és hazánkban is, az online vásárlások nagy hányadát még mindig utánvétes fizetéssel elégítik ki - magyarázta Kiss.

Több év után is aggódnak a hazai fogyasztók

Az online fizetéssel kapcsolatban jelenleg is a legnagyobb feladat, a bizalmatlanság feloldása. Az internetes vásárlástól elzárkózok, elsősorban az online webshopok csalásaitól félnek, a másik nagy visszatartó erő - amely a fizetéshez kapcsolódik - az magától az adatlopástól való félelem. A boltoknak és a szolgáltatóknak arra kell edukálni a fogyasztókat, hogy a virtuális fizetésben semmi rizikó nincs, illetve nagyobb mértékben lenne szükséges a közvetlen kommunikáció a felhasználókkal - mondta·Kisari Éva, a Nielsen üzletfejlesztési tanácsadója.

A tapasztalatok alapján elmondható, hogy az online vásárló magyarok még most is körömszakadtig ragaszkodnak az utánvételes fizetéshez. Ez egy múltbéli rögzültség, amelynek racionális alapja nem nagyon van, inkább csak a félelem és a bizalmatlanság. Ugyanakkor sajnos ez még nem csak az egyszerű fogyasztók, hanem a vállalatok közötti b2b fizetések esetén is tetten érhető. Áruházunk esetében az egykattintásos fizetéssel kapcsolatban van a legtöbb kérdés. Amikor regisztrálnak a fogyasztók, még nincs probléma, de második alkalommal már megdöbbenek, hogy egyből megy a fizetés és rendszerint megkérdezik, hogy elloptuk-e az adataikat - magyarázta Donáth Fruzsina, a Bónusz Brigád operatív igazgatója.

Nem múló gyermekbetegségek

Az e-kereskedelemtől való viszolygásnak sokszor valóságalapja is van. Egyes webshopok alkalmi kártyacsalásai mellett a szervezett bűnözés is jelen van a szektorban - ismertette Ormós Zoltán , a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért (SzEK) elnöke. A legsúlyosabb esetek azok, amelyekben bizonyos hálózatok létrehoznak fiktív webshopokat - amelyek eleinte még nem is fiktívek. Ezek a webáruházak elkezdenek bizalmat építenek, rendkívül olcsón és pontosan, nem ritkán beszerzési ár alatt leszállítják az árut a vevőiknek, majd amikor eljön a főszezon (például karácsony), akkor egyszer csak felfüggesztik a szállítást, miközben továbbra is fogadják a rendeléseket és az online fizetéseket.

A másik közvélekedést befolyásoló előítéletek a fogyasztóvédelemmel - elállással, szavatossággal, jótállással - kapcsolatos, rendkívül szerteágazó jogi problémák. Ritkábban emlegetik, de nagyon elterjedt gyakorlat, hogy a visszavett áruknál sokan nem adják vissza a kiszállítás árát.

Sajnos a magyar fogyasztókban az sem tudatosult még, hogy az online fizetés biztonságosabb lehet, hiszen a vezető kártyatársaságok és a bankok elég komoly biztonsági hálózattal rendelkeznek, illetve létezik náluk kereskedői szűrő is: az általuk kiválasztott körbe oda bekerülni, annál könnyebb viszont kikerülni onnét. Tudomásul kellene azt is venni, hogy biztonság hiánya leginkább akkor áll fenn, ha a saját gépünk (mobilunk, desktopunk) nem biztonságos.