Minden rendelkezésünkre álló eszközzel meg kívánjuk gátolni a vörös húsokkal szembeni rossz hiedelmek terjedését  - szögezte le lapunknak Menczel Lászlóné, a Vágóállat- és Hús Terméktanács főtitkára. Pedig nemcsak a sajtóhíreknek, hanem a közösségi média villámgyors terítésének köszönhetően is nagy port kavart már az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi rákkutató intézetének legutóbbi jelentése.

A tanulmány széles körben elterjedt következtetése az volt, hogy napi öt deka vörös húsokból készült feldogozott élelmiszer - például szalámi, virsli és sonka - fogyasztása 18 százalékkal növeli a vastag- és végbélrák kialakulásának kockázatát. Mi több, károsak lehetnek maguk a termékek alapjául szolgáló vörös - így sertés, marha és juh - húsok is. Amiért a tanulmány még riasztóbb lehet, hogy a kezelt húsokat is felvették a rák kockázatát növelő anyagok listájára - egy sorban az azbeszt, a cigaretta és a palagáz mellé.

A tanulmány keltette megdöbbenést, azóta számos rákellenes-, és táplálkozástudományi szervezet mellett maga a WHO is igyekezett tompítani, kiemelve,  hogy ezek csak egyet jelentenek a számtalan kockázati tényező közül. Minden magyarázat és kommentár ellenére azonban maga az alaphír önálló életet él, az élelmiszerpiacra gyakorolt hatása még nem belátható.

A bűntudat a reklám táptalaja

A WHO megállapítása egy nem kellően megalapozott gyanúra épül, és mindenekelőtt marketingeszközökkel következetesen fel fognak lépni, hogy tisztázzák a helyzetet - mondta Menczel. A szövetség törekvéseit nem csak a hazai agrárhatóságok, hanem a IMPA, (az EU vezető sertéstartó országainak piaci szervezete) is támogatják. Elsődleges lépésük a Hús és Egészség című marketingprogram felpörgetése lesz, amely állami támogatással, országos kampány keretében kerül majd színre a sertéshúsfogyasztás növeléséért. Szerinte a WHO megállapításai leginkább azért károsak az iparágra, mert már elterjedt negatív asszociációkat erősítenek tovább: hiszen például a sertéshúsról széles körben gondolják, hogy nem egészséges, mivel zsíros.

A szövetséghez érkezett visszajelzések szerint a fogyasztók javarészt szkeptikusak, többen látják nevetségesnek az állítást mint ahányan komolyan veszik.

A felelősök mi magunk leszünk

Korunkban a közhiedelmet az intuíció és az érzelmek alakítják, amellyel szemben az iparág logikai érvekkel nem igen lesz képes megküzdeni - állítja Becker György fogyasztáspszichológus, a TNS Hungary egykori kvalitatív igazgatója. Szerinte a WHO nagyon hosszú és leginkább csak szakemberek számára értelmezhető tanulmánya sokkalta árnyaltabb, mint a médiában elterjedt sommás állítások, az elemzés diagnózisa pedig nem a vörös húsokat, hanem elsősorban a feldolgozás eljárását - például a füstölést, a grillezést - tartja károsnak. A fogyasztót azonban nem a bonyolult vizsgálatok érdeklik.

Marketingszempontból ez igen nehéz kérdés, hiszen most egy egész ételkategória kapott negatív bélyeget, amelyet önmagában nem lehet átpozícionálni - hiszen a vörös húst nem lehet egy adott márkához, vagy márkához kötni. Továbbá az eddigi húsbotrányokhoz képest nagy eltérés, hogy jelenleg a káros hatások felelőseit - a rossz gyakorlatot folytató cégeket - megnevezni nem lehet. A fogyasztó itt az ismeretlennel, a nem láthatóval szembesül, ezért a felelős csak saját maga lehet, azért mert nem él egészségesen. A bűntudatot érző embert pedig az irracionális üzenetekre fogékony. Már bevett nézet például, hogy kolbászt enni nem túl egészséges, amelyre pedig jól rímmel a világszervezet újabb adaléka a káros hatásokról. Ilyen esetben jellemzően nem fognak hinni az észérvekre alapozó cáfolatoknak - ez inkább ama hiedelmet erősíti, hogy a húsosok csak a saját üzletüket védik - vélekedett.

Amikor még voltak felelősök

A fűszerpaprika-ágazatot súlyosan érintette, amikor 1994-ben ólmozott pirospaprika-őrlemény került forgalomba, amely országszerte több, mint száz megbetegedést okozott. Sokan kórházba is kerültek ólommérgezéssel. A másik paprikabotrány, 2004-ben robbant ki, amikor kiderült, hogy több forgalmazó termékeiben egy gombák által termelt mérgező anyag mennyisége meghaladta a megengedett szintet. A kormány akkor rövid időre megtiltotta a fűszerpaprika-készítmények forgalmazását is. A magyar fogyasztók egy része azóta sem bízik a nagyüzemi-ipari előállítókban, inkább kistermelői paprikát vásárol.

A hatóságok 2010 áprilisában rákkeltő növényvédő szerrel szennyezett bébiétel forgalmazását tiltották meg a Tesco Global zrt. áruházai számára. A szlovák eredetű, OVKO márkájú alma-málna ízű bébidesszertben egy növényvédőszer-hatóanyagot tartalmazott, miközben ez tiltott. A Tesco azonnal visszavonta nem csak ezt a portékát, hanem a gyártó összes olyan termékét, amely almát tartalmazhatott.

QP | Quality Placement