Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az OECD, valamint a G20 egyik legjelentősebb projektje az elmúlt években a multinacionális vállalatcsoportok agresszív adótervezési törekvéseinek visszaszorítását célzó, összesen 15 pontból álló BEPS (Base Erosion and Profit Shifting) akcióterv kidolgozása és véglegesítése volt - hívja fel a figyelmet közleményében a Niveus Consulting Group.

Az akcióterv 13. pontjának egyik lényeges eleme, hogy bevezette a nemzetközi cégcsoportok egyes tagjainak tevékenységét és az általuk realizált nyereséget és/vagy fizetett adót monitorozó, úgynevezett országonkénti jelentés (CbCR - Country-by-Country Report) készítésének kötelezettségét, továbbá az ezzel kapcsolatos, adóhatóságok közötti nemzetközi információcserét.

A Niveus szerint a koncepció célja, hogy a különböző országokban működő adóhivatalok egy egységes formátumú jelentésen keresztül átfogó képet kaphassanak a multinacionális vállalatcsoportok működéséről, ami adott esetben adókikerülésre utaló jelekre is rávilágíthat - így például egyértelműen láthatóvá válik, ha egy alacsony adókulcsú államban működő leányvállalat indokolatlanul magas profitot realizál a többi csoporttaghoz képest.

Hamarosan eldől a hazai szabályozás sorsa

Az országonkénti jelentéstételi kötelezettség bevezetését Magyarország is vállalta, és az erre vonatkozó törvényjavaslatot idén március végén be is nyújtották a parlament elé.

A törvényjavaslat az OECD ajánlásait, valamint a hasonló szabályozással már rendelkező államok gyakorlatát követve az éves szinten legalább 750 millió euró (a jogszabályban megjelölt árfolyamon számítva 237,375 milliárd Ft) konszolidált árbevételt elérő cégcsoportok számára írja elő a jelentéstételi kötelezettséget.

A hazai törvénytervezet szerint egy belföldi illetőségű vállalkozásnak akkor kell országonkénti jelentést készítenie, ha a 750 millió eurós árbevételi küszöböt elérő multinacionális cégcsoport tagja és:- végső anyavállalatnak minősül, vagy- leányvállalatnak / csoporttagnak minősül, de a végső anyavállat országában (még) nincs érvényben hasonló CbCR jogszabály és más országban sincs olyan csoporttag, amely teljesítené a kötelezettséget, vagy erre az anyavállalat kifejezetten a magyar entitást jelölte ki. Ebben az esetben a magyar adózónak a jelentést kizárólag a cégcsoport EU-ban működő tagvállalataira vonatkozóan kell elkészítenie.

A jelentést főszabály szerint az úgynevezett végső (vagy legfelső) anyavállalat készíti el és nyújtja be az illetékessége szerinti adóhatóságnál, majd a riportot fogadó szerv egy erre kialakított informatikai platformon keresztül teszi azt hozzáférhetővé a többi állam adóhivatalai számára.

Fejtörést okozhat a szerepek meghatározása

Girászin János, a Niveus Consulting Group transzferár tanácsadási üzletágának partnere elmondta: "Magyarországon jelenleg mindössze néhány olyan gazdasági társaság működik, melynek végső anyavállalati minősége miatt el kell majd készítenie a jelentést, ugyanakkor nehéz megmondani, hogy adott esetben hány vállalkozásnak keletkezhet kötelezettsége az anyacég "mentesülése" miatt. Ez utóbbi eset tisztázása nagy valószínűséggel az érintett cégcsoportokon belül is többkörös egyeztetést igényel majd."

Ezen nehézségekre a jogszabályalkotó is gondolt, így a jelentés első alkalommal történő elkészítésére várhatóan eltérő határidők vonatkoznak majd a végső anyavállalatokra, és az egyéb módon kötelezetté váló entitásokra. A jelenlegi törvényjavaslat alapján a végső anyavállalat először a 2016. január 1-jén vagy azt követően, míg az egyéb módon kötelezett csoporttag a 2017. január 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi évre kell, hogy elkészítse a jelentést, mindkét esetben az üzleti év utolsó napját követő 12 hónapon belül.

Drága lehet a bejelentés elmulasztása

Hazai szempontból minden bizonnyal nem is a relatíve kevés adózót érintő riportkészítésnek, hanem az ezzel kapcsolatos változás-bejelentési kötelezettségnek lesz igazán kiemelt jelentősége. A törvényjavaslat értelmében ugyanis kötelező lesz bejelenteni, ha az adózó bármely, fentebb ismertetett oknál fogva CbC riport készítésére kötelezett, illetve azt is, ha az adózó olyan cégcsoporthoz tartozik, mely az országonkénti jelentéskészítési kötelezettség alanya, azonban a jelentést valamely más államban működő entitás készíti el (ez esetben a jelentést készítő vállalat nevét és azonosító adatait is közölni kell az adóhatósággal).

A fenti változás-bejelentési kötelezettségnek első alkalommal a 2016. január 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi év vonatkozásában kell eleget tenni, az üzleti év utolsó napját követő 12 hónapon belül (vagyis a naptárival egyező üzleti év esetén már 2017. december 31-ig). A jelentéskészítési, vagy változás-bejelentési kötelezettség megsértése (vagyis: elmulasztása, késedelmes, hibás, hiányos, vagy valótlan adatokat tartalmazó teljesítése) esetén az adóhatóság az adózót 20 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

A változás-bejelentési kötelezettség akár 2-3 ezer céget is érinthet hazánkban és annak első teljesítésére a jogszabály hatálybalépését követően sok esetben mindössze néhány hónap áll majd az adózók rendelkezésére. A nemzetközi viszonylatban is példátlan mértékű bírság elkerülése érdekében érdemes valamennyi multinacionális hátterű cégnek már most megkezdeni az egyeztetéseket az anyavállalattal és mielőbb tisztázni, hogy csoportszinten fennáll-e az országonkénti jelentéskészítési kötelezettség, és ha igen, ki teljesíti azt.

A törvénytervezetet a várakozások szerint rövidesen megszavazza a parlament és a májusi "adósalátának" már részét fogja képezni. A törvény a kihirdetést követő tizenhatodik napon lép(het) hatályba.