A szombaton bejelentett üzemanyagárral kapcsolatos közlések és a kormányrendelet szövege súlyos ellentmondásban áll. Az ellentmondás a kormányrendeleten belül is fennáll. A problémát az üzembentartó kifejezés okozza, amit a Kormányinfón élőszóban és az azt követő facebook közlésekben is magántulajdonú gépjárműként magyaráztak – írja Facebook-bejegyzésében a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) alelnöke.

Mint ismert, az Orbán Viktor vezette kormány a hazai üzemanyag-ellátási válság kezelésére úgy döntött, hogy tulajdonképpen a taxisok kivételével minden nem magántulajdonú autót – a mentőket, tűzoltókat, de még a minisztériumi szolgálati autókat is – kizárja a hatósági áras tankolásból. Innentől kezdve tehát a kormányzati szándék az, hogy csak az tankolhasson nem prémium benzint vagy dízelt 480 forintos literáron, akinél az autó tulajdonosa természetes személy.

Viszont Ruszin Zsolt szerint a rendeletben sem az szerepel, hogy természetes személy üzembentartó esetén jár a 480 forintos üzemanyagár. Kifejezetten a „nem természetes személy által üzemeltetett” fordulat szerepel, ez azonban egy köznapi kifejezés szerinte, amely jogilag elég sok mindent fedhet.

A helyzetet bonyolítja csak, hogy a hatósági áras üzemanyagár korlátázásáról szóló rendeletben később az szerepel,, hogy az üzemanyag-töltőállomás üzemeltetője „a gépjármű üzembentartóját ellenőrizheti.”

Az MKOE alelnöke szerint így haladéktalanul tisztázni kell, hogy melyik jármű esetében áll fenn továbbra is a 480 forintos üzemanyagár. 

A hatások is komolyak a hatósági ár részleges kivezetésével

A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete a céges járművek üzembentartói átíratásának számviteli-adózási hatásairól a Facebook-oldalán azt írja, hogy a magánszemélyi üzembentartóra való átíratás jelenlegi költsége 6 000 forint, ami kiegészül a 25 százalékos vagyonszerzési illetékkel.

„Ha az üzembentartói jogot térítésmentesen átadása esetén az illeték 50 százalékát kell megfizetni. Nem kell vagyonszerzési illetéket fizetnünk abban az esetben, ha az érintett gépjármű környezetkímélőnek minősül”  – teszik hozzá, felvillantva egy lehetséges kiskaput, ha tulajdonos helyett valóban az üzembentartóra vonatkozik a kormányzati korlátozás.

Mint az MKOE írja, az üzembentartói bejegyzést 15 napos határidőn belül kell elvégezni. Bár erre lenne mód elektronikus úton is, a kormányablakok gyakorlata a személyes ügyintézéssel sokkal gyorsabb. A személyes megjelenéskor egy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni az üzembentartási megállapodást, amelyben fel kell tüntetni a jármű alvázszámát és a kilométeróra állását.

„Az ügyintézéshez szükségesek a személyi okmányok, a kötelező biztosítás meglétét vagy mentességét igazoló tanúsítvány, valamint az új forgalmi engedély illetékének megfizetéséről szóló igazolást, a cég aláírásmintája (hiszen minden okmányirodai ügyintéző grafolúgus). Az átíratás legfeljebb 8 nap alatt lezajlik” – teszik hozzá.

Viszont kötelezettségekkel is jár, ha valaki a céges autó üzembentartója lesz: gondoskodni kell a jármű időszakos műszaki vizsgáztatásáról, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fenntartásáról, a gépjárműadó befizetéséről, valamint az egyes adatváltozások bejelentéséről. Az üzembentartónak emellett joga van ideiglenesen kivonatni a járművet a forgalomból, majd visszahelyeztetni.

„A tulajdonos és az üzembentartó személye gyakran megegyezik, ha azonban mégsem, az üzembentartó felel a gépjárműben keletkezett károkért – ebben az esetben az üzembentartónak lényegében csak ahhoz nincs joga, hogy eladja a járművet, ezt ugyanis kizárólag a tulajdonos teheti meg” – írják még egy kockázatról.

Az adózási-számviteli hatások bonyolultak, célszerű kalkulációt készíteni, hogy a kedvező üzemanyagár, a cégautóadó esetleges megszűnése és a kiküldetési rendelvényes költségelszámolás milyen összhatást eredményez – teszik hozzá. 

A cégautók esetében a növekvő költségekről a Napi.hu részletes cikket közölt, melyet a linkre kattintva olvashat.