Új stabilitási indexcsaládot vezet be a november 5-i stabilitási jelentésével párhuzamosan a Magyar Nemzeti Bank - mondta el Vonnák Balázs, a jegybank pénzügyi stabilitási osztályának munkatársa. Az új indexektől azt várják, hogy sokkal képletesebben tudja majd kimutatni a bankrendszer helyzetét és előrejelezni a várható problémákat. A cél a letisztult üzenetek világa, ám az indexek sajátosságait meg kell érteni, hogy a valóban érdemi következtéseket lehessen levonni az indexekből

Az 5 új index közül az EU által is használt Rendszerszintű pénzügyi stressz index (REPSI) az első, amely a pénzügyi rendszert érintő stressz valós idejű szintjét mutatja majd meg. Az index felső szintje az a szint, amikor az MNB monetáris tanácsa beavatkozni kényszerül (0,55 pont) ez az index.

A Likviditási stressz-index (LSI) időben összehasonlítható, likviditási többletet és hiányt mutató (a mérlegfőösszeg 10 százalékos szintjével számoló, s a mérlegfőösszeggel súlyozó) index, amely 30 napra előretekintő indikátorként használható.

A tőke stressz index (TSI) lényegében egy időben összehasonlítható a szolvencia stresszteszteken mért tőkepuffert és hiányt mutatja majd meg rendszerszintű számként - itt a tőkemegfelelés lesz a súlyozás alapja.

A korai figyelmeztető (early warning) rendszer (KFI) a bankrendszer túlzott hitelezési aktivitását fogja mutatni, amikor félő, hogy nem fűti-e túl a gazdaságot a bankrendszer a hitel-boom-mal. Ez a mutató a jelenlegi helyzetben úgy látszik, hogy még évekig 0 szinten marad - vélekedett Vonnák Balázs.

Az ötödik, legösszetettebb index, a Pénzügyi kondíciós index (PKI) a bankrendszer reálgazdaságra gyakorolt hatásának mérőszáma lesz. Ezt úgy kell értelmezni, hogy az index megmutatja, hogy mekkora részben járul hozzá a bankrendszer a GDP-növekedéshez. Az index a bankrendszer jellemzően klasszikus prociklikusságát próbálja bemutatni - a jegybank a prociklikusságot nem a GDP növekedési üteme, hanem a kibocsátási rés alapján ítéli meg. Fontos hangsúlyozni, hogy az index önmagában nem indokolja meg, miért prociklikus a bankrendszer. Történelmileg jól látható, hogy 2007-2008-ben a gazdaság már negatív teljesítményre volt képes, a bankrendszer ugyanakkor még expanzív volt és a hitelezéssel fenntartotta hozzájárulásával (hiteleivel) a GDP-t, s ezt követően 2009-10-ben is képes volt arra, hogy számottevően visszahúzza a GDP-t a szabadesésből. Ténykérdés, hogy 2011-ben immár a bankrendszer fogja vissza a GDP-növekedést, ám az indexen túl a stabilitási jelentés ad majd valós magyarázatot, hogy miért is tart ott a bankrendszer, ahol épp tart (gazdaságpolitikai hatások, elvonások, stb., tőkekivonás.). Az MNB PKI indexe mindkét irányú prociklikusságot "bünteti", azaz sem a hitelboom, sem a hitelszűkét nem tolerálja az index.

A PKI és a KFI index adja majd a prociklikussági mutatót, az első három index pedig a bankrendszer sokkálló képességeit mutatja majd be.

Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitás helyettes vezetője szerint a november 5-i stabilitási jelentés már a most bejelentett intézkredések hatásaival is számol majd. Bár a mostani intézkedések számottevően rontják a bankrendszer helyzetét és hitelezési képességét, ám a szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy az idei évben a bankok számottevő tőkeemeléseket hajtottak végre, amely a negatív hatásokkal ellentétes irányú mozgást hozhat, így - sejtette - korántsem biztos, hogy az indexek a bejelentések nyomán várt drasztikus zuhanást mutatnák.