A szekszárdi közvilágítást két pályázat keretében a korábban Tiborcz István érdekeltségbe tartozó Elios Zrt. korszerűsítette, ami „sötétségbe borította a várost” - írta Harangozó Tamás képviselői kérdésében, amit a belügyminiszternek címzett. A parlamenti irományban több, a közelmúltban megfogalmazott lakossági véleményt is közölt a képviselő, például az egyik helyi lakos szerint ezek annyira energiatakarékos lámpák, hogy nem is világítanak, így nincs fogyasztás.

A szocialista politikus szerint a sötétség súlyos következményekkel is járt már, a félhomályban egy önkormányzati képviselő szeme láttára gázoltak el a zebrán egy fiatalembert, aki komoly sérüléseket szenvedett. Harangozó szerint a  kormányzatnak komoly szerepe volt abban, hogy – a végeredményt ismerve – arra alkalmatlan cégre bízták a városi közvilágítás korszerűsítését. Ezért jogosnak tartja a szekszárdiak igényét, hogy a kormány az „általa közvetve okozott áldatlan állapot” miatt tegyen valamit a szekszárdiak biztonságáért, a közvilágítás megfelelő színvonalának azonnali helyreállításáért - idézte Harangozó Tamást a 24.hu cikkében.

A képviselő arra is választ várt a belügyminisztertől, hogy ki a felelős az elégtelen közvilágításért?

Pintér Sándor helyett államtitkára, Pogácsás Tibor válaszolt, és Harangozó Tamás a kormány szerepére vonatkozó állítását "visszautasította", és le is vezette, hogy a kormánynak miért nincs semmi köze az Elios-ügyhöz. Idézte a helyi önkormányzatokról szóló törvényt, amely szerint a közvilágításról az önkormányzatoknak kell gondoskodniuk. Erre tekintettel "sem a kormánynak, sem a Belügyminisztériumnak az ügyben nincs hatásköre". A hibák kijavítását, megrendelőként az önkormányzat kérheti. A közszolgáltatás bővítését is az önkormányzatnál lehet kezdeményezni – tette hozzá Pogácsás Tibor.

A közúti közlekedésről szóló törvény is azt mondja ki, hogy a helyi önkormányzat képviselő-testülete vagy közgyűlése gondoskodik a közúti közlekedéssel összefüggő helyi önkormányzati feladatok ellátásáról, így különösen a gyalogos-átkelőhelyek megvilágításáról a település belterületén.

Az államtitkár felidézte azt is, hogy a villamos energiáról szóló törvény szerinti közlekedés, köz- és vagyonbiztonság érdekében történő megvilágításhoz a jogszabályok nem írnak elő kritériumokat, így azt helyben kell eldönteni, hogy mely területeken és milyen módon szükséges a közvilágítás.

Az OLAF összebeszélést és szabálytalanságokat tárt fel

A szekszárdi projekt is szerepelt az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatában, amelyet európai uniós támogatásból finanszírozott magyarországi közvilágítási munkák ügyében indított; és megállapította, hogy 35 pályázatból 17-nél szervezett csalási mechanizmust építettek ki a pályázatok kiírásánál. Végül az EU helyett a magyar adófizetők fizették ki a projektek 13 milliárd forintos (36,3 millió eurós) költségét. A 24.hu 2018-ban írt a szekszárdi világítási munka vizsgálatáról: az OLAF szerint bizonyítható, hogy a cég az egyik vezetőjén keresztül előre egyeztetett a város fideszes vezetőivel, majd pedig olyan indulási feltételek kerültek a pályázati kiírásba, amelyeket kizárólag az Elios tudott teljesíteni. A közel 750 milliós munkaköltségből 100 millió forint volt a szekszárdi önkormányzat önrésze, a többit végül az EU helyett a magyar állam állta.