Az átoltottság növelése érthető és helyes cél, de komoly gondokat és konfliktusokat okozhat a munkahelyeken, ha a munkáltatók jogot kapnának arra, hogy bizonyos munkakörökben az oltást kötelezővé tegyék - mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség vezetője az Új Egyenlőség podcastjában.

Nemrégiben Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke vetette fel nemrég: a munkáltatók kapjanak felhatalmazást arra, hogy bizonyos munkakörökben kötelezővé, kvázi foglalkoztatási feltétellé tegyék a vakcinát.

Kapcsolódó

A javaslat elég tág kört fogalmazott meg, mivel ott tenné kötelezővé az oltást, ahol a munkavállalók több személlyel érintkeznek. Ez viszont szinte minden munkahelyre igaz lehet, amely nem szigorúan távmunkát ír elő. A gond viszont nemcsak ez Kordás László szerint.

Például a vendéglátásban milyen munkakör lenne érintett? A pincér, aki találkozik a vendégekkel, nyilván, de akkor a szakács már nem, miközben ő készíti azt az ételt, amit a vendég elé tesznek. Vagy mondjuk egy budapesti közlekedési cégnél a sofőrt plexifallal választják el az utasoktól, miközben a távolsági buszjáratokon egy ugyanolyan sofőr jegyeket kezel és bérleteket is ellenőriz. Akkor ugyanarra a munkakörre az egyik helyen elrendelheti a munkaadó, míg a másikon nem? De arról is lehetne beszélni, hogy hiába teszik kötelezővé a vakcinát egy cégen belül egyes munkakörökben, ha aztán a dolgozók az ebédlőben, a folyosókon, a mosdókban amúgy is találkoznak - sorolta a szakszervezeti vezető a Népszava.hu beszámolója szerint.

Ha a munkaadó döntésére bízzák az oltást, akkor jó eséllyel nem orvosszakmai szempontokat vesz figyelembe, hanem a saját gazdasági, piaci helyzete alapján dönt, aminek viszont köze nem lesz a járványkezeléshez. Kordás László szerint ha a jogalkotó úgy gondolja, rendelje el a kötelező oltást, amit meg tudna bármikor tenni, de a feszültséget nem érdemes a munkahelyekre vinni.