A friss Magyar Közlönyben megjelent rendelet a különleges gazdasági övezetek létrehozását a koronavírus okozta veszélyhelyzettel indokolja. Ilyen övezetté lehet nyilvánítani azt a területet, amelyet

  • a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánított,
  • legalább 100 milliárd forint teljes költségigényű,
  • a megye (a főváros) területének jelentős részére kiható gazdasági jelentőségű és
  • a munkahelyek tömeges elvesztésének elkerülését, új beruházás vagy bővítés megvalósítását szolgálja.

A különleges gazdasági övezet területét és a beruházással közvetlenebbül érintett települési önkormányzatokat a kormány a rendeletében határozza meg.

Amennyiben az övezetben van a helyi önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonába tartozó terület (közterület, park, út), az a megyei (fővárosi) önkormányzat tulajdonába megy át. A különleges gazdasági övezetre a kormány is adhat építési előírásokat, ha ezt nem teszi, akkor a megyei önkormányzat írhat elő ilyeneket. Ameddig ezt nem teszi meg, addig a helyi építési előírások élnek a beruházásra.

Minden olyan jogkört, amelyet korábban a helyi polgármester és jegyző gyakorolt (ilyen például az építéshatósági jogkör), a megyei közgyűlés elnöke, illetve a megyei jegyző veszi át.

Megszűnik a helybeli önkormányzat helyi adót megállapító jogköre, azt a megyei közgyűlés veszi át és a befolyt adó a megyei önkormányzat bevétele lesz.  Az állami adóhatóság az általa beszedett helyi adót naponta átutalja a közgyűlés számlájára.

A megyei önkormányzat az így beszedett helyi adót a megye területén fekvő - különös tekintettel a beruházással közvetlenebbül érintett - települések területén megvalósuló fejlesztések és a települések működésének támogatására, valamint a bevétel legfeljebb 5 százalékának erejéig a megyei önkormányzat a saját működési költségeire fordíthatja. (Vagyis amíg eddig a helyi adó a helyi önkormányzathoz került, a jövőben a megyei önkormányzat kegye dönti el a helyét. Így lehel a kormány új életet a korábban általa kiüresített megyei önkormányzatokba - a szerk.)

A különleges gazdasági övezet lehetőségéről szóló rendelet után nyomban ki is jelölte a kormány az elsőt, a gödi Samsung-gyár területét. (A rendeletben a gyár nincs nevesítve, csak a helyrajzi számok sorakoznak benne.) A beruházással közvetlenebbül érintett települési önkormányzatok a következők: Csomád, Dunakeszi, Göd és Sződ. Az eddig a gödi önkormányzat tulajdonában lévő forgalomképtelen közterületek máris átmentek a Pest megyei önkormányzat tulajdonába. (A gödi Samsung-gyár az elektromos hajtású autókba készít akkumulátorokat, a munkavállalók egyre nagyobb hányada külföldről hozott vendégmunkás.).