Jelenleg 30 ezer vállalat és 1 millió magánszemély nem törleszt, ők rosszabbul fognak járni – ismeri el a lapnak adott interjúban Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára. A bankszámla-forgalom alapján a hitelmoratóriumban lévő ügyfelek 19 százalékának mérhetően csökkent a jövedelme, 81 százalék viszont a jövedelme alapján tudna fizetni. Annak, hogy ezt mégsem teszik meg, részben a kényelmesség, a halogatás az oka, részben pedig az, hogy előnyöket vélhetnek ebben felfedezni.

Csakhogy aki a moratóriumban marad, annak a tartozása kamatozik, igaz nem kamatos kamattal. Sokan szembesülhetnek azzal, hogy a futamidő-hosszabbítás miatt a nyugdíjas éveikre tolódik ki a törlesztés, és akkor már nehezebb lesz a jelzáloghitelt fizetni. Amikor a hitelmoratóriumot meghirdette a kormány, nagy volt a bizonytalanság, senki sem tudta, a válság milyen mély lesz, hogyan hat a gazdaságra, mennyi ideig fog tartani. Most már egyre erőteljesebb a szakmai meggyőződés, hogy célzott támogatással kellene az általános moratóriumot felváltani. Ezt már a moratórium első meghosszabbításánál javasolták a bankok. 

QP | Quality Placement

A kormány is látja a kockázatokat

A bankárok közgazdasági, pénzügyi szempontból mondják el, mi lenne a legjobb a gazdaságnak, ezáltal az ügyfeleiknek. Most már munkaerőhiány van, a jövedelmek növekedésnek indultak, semmilyen szakmai ok sincs arra, hogy univerzális módon hosszabbítsák meg a moratóriumot. Hosszú egyeztetés-sorozat után a kormány mégis úgy döntött, hogy noha látja a kockázatokat, nem változtat a konstrukción.

A költséget, amelyet ezzel a bankszektor elszenved, százmilliárdokban kell mérni. A moratóriumból kijelentkezett lakossági ügyfelek 13 százalékának jelentős mértékben csökkent a jövedelme, mégis igyekeznek úgy gazdálkodni, hogy a hitelüket fizethessék. A legnagyobb kérdés az, mi lesz azokkal, akik szintén kevesebbet keresnek, de most nem törlesztenek. Kovács Levente abban bízik, hogy ha egyszer vége lesz a moratóriumnak, akkor mindenkinek magasabb lesz a jövedelme, és eleget tud tenni fizetési kötelezettségnek.

A bankok valószínűleg kivétel nélkül támogatnának egy olyan ajánlást is, amely lehetővé tenné a gyorsabb ütemű törlesztést a moratóriumosoknak elengedvén nekik az extra költségeket. A bankszektor nyereségessége a bankár szerint relatív, azt az állampapírokhoz kell mérni, azt kell nézni, a szektor tőkéjéhez képest hány százalékos az éves profit. A mostani válság speciális volt abból a szempontból, hogy a szektor nem fogta vissza a hitelezést. Kovács Levente arról is beszélt, hogy a bankok is keresik a jó szakembereket, de a fizetések már nem olyan legendásan magasak, mint régen, az élelmiszerláncok például már többet fizetnek a pénztárosoknak, mint a hitelintézetek. 

Az emelkedő kamatok miatt a hitelek is drágulnak, a bankár szerint viszont a kamatok még mindig elég alacsonyak ahhoz, hogy egy jó befektetés megtérülhessen akkor is, ha hitelből finanszírozta a beruházó.