Egyre több szolgáltatást vesznek igénybe online a fogyasztók, bizonyos területeken azonban még ragaszkodnak a személyes ügyintézéshez, a biztosításkötés is ilyen. Mennyire nyitott a magyar lakosság az online biztosításkötésre? Mennyire találják azt hatékonynak, megbízhatónak? Milyen tapasztalatokat szereztek eddig? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresett választ a KPMG, amikor elindította felmérését az online kötött biztosításokról az NRC Kft.-vel. 

A KPMG felmérése szerint magára a biztosításkötésre a 30 év fölöttiek a legfogékonyabbak (79 százalékuk tett már ilyet), képzettséget tekintve a diplomások (86 százalék), illetve az aktív munkavállalók (80 százalék). A megkérdezettek csaknem fele online is kötött már valamilyen biztosítást. A férfiak e téren aktívabbak, mint a nők, 55 százalékuknak van ilyen tapasztalata. Háromból két diplomás számolt be arról, hogy intézett már online biztosítást, ez az arány a budapestiek és az aktív munkavállalók esetében egyaránt 50 százalék feletti.

Az online biztosításkötéseknél a kisebb fajsúlyú, kevésbé bonyolult és rövidebb elköteleződést jelentő biztosítások a legnépszerűbbek. A listát egyértelműen a kötelező gépjármű felelősség-biztosítás (kgfb) vezeti - ennél a típusnál a szerződők 62 százaléka választotta az online megoldást. Ezt követi az utasbiztosítás 53, majd a casco 40 százalékos aránnyal. A negyedik helyre a baleset-, az ötödikre a lakásbiztosítás került.

Tízből 9 elégedett az online biztosításkötéssel

A kutatás szerint a válaszadók 92 százaléka elégedett volt az online biztosításkötéssel: a döntő többség gyorsnak, hatékonynak, egyszerűnek érezte a folyamatot. 79 százalék örült annak, hogy nem próbálta meg egy ügyintéző a döntését befolyásolni, bár 41 százalék azt is jelezte, hiányzott neki, hogy valaki segítsen a folyamatban. Mindössze 9 százalék csalódott valami miatt, 74 százalék azt kapta, amire számított, az ügyfelek 17 százalékát pedig kifejezetten kellemes meglepetés érte.

A felmérés megállapította azt is, hogy akiket kellemes meglepetés ért online kötésnél, nem lesznek elégedettebbek, mint akik azt kapták, amire számítottak. Akiket viszont kellemetlen meglepetés ért, azok körében 75 százalék azok aránya, akik összességében mégis elégedettek az online biztosításkötéssel.

Az első lépést a legnehezebb megtenni

A KPMG és az NRC felmérése azt mutatja, hogy belevágni a legnehezebb a dologba. A teljes mintában ugyan kevesebben vannak, akik adott biztosításokat online terveznek megkötni, de azok közül, akik a szerződést egyszer már megkötötték online, a többség legközelebb már ezt az utat választaná. Tíz megkérdezettből általában nyolc újra online kötné meg a kötelező gépjármű felelősség-biztosítását, az utas-, a lakás- vagy a casco-biztosítást. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy az élet típusú biztosításoknál valamivel többen vannak, akik, legalábbis részben, mégis visszatérnének a személyes úthoz.

Emellett úgy tűnik, főleg az első online kötési élményen kell túljuttatni az ügyfelet, utána a pozitív tapasztalatok már erősítik az online csatorna újbóli választását. Az online kötők ráadásul inkább intézik későbbi ügyeiket is online a szerződés teljes tartama alatt.

A KPMG felmérése arra is igyekezett választ találni, hogy az ügyfelek milyen megoldásoknak örülnének egy esetleges online biztosításkötésnél. Az élen két megoldás áll, mindkettőt minden második megkérdezett szívesen választaná: ezek az önkiszolgáló, űrlap kitöltésén alapuló online szerződéskötés, valamint a biztosítási termék online megismerése után egy személyes megbeszélés a szolgáltató képviselőjével.

Azok körében, akik még nem kötöttek biztosítást online, utóbbi megoldás (vagyis online tájékozódást követően személyes megbeszélés a szolgáltató képviselőjével) volt a legtámogatottabb, 45 százalékos válaszaránnyal. Ezt követte az űrlapos online kitöltés. A biztosítási termék online megismerése után 26 százalék venne szívesen egy online megbeszélést a szolgáltató képviselőjével valamilyen video platformon keresztül.

Akad olyan ügyfél, akinek a kedvéért érdemes lehet becsempészni a személyes vonalat is az online intézésbe. Az online nem kötők körében a felsorolt alternatívák közül ugyanis az a lehetőség bizonyult a legvonzóbbnak, amely az online előkészület után személyes találkozóval folytatódik - erre a változatra 45 százalék mondta, hogy szívesen használná.

Egyáltalán mi az az online?

”Érdekes tanulsága a felmérésnek, hogy az ügyfelek olykor egészen mást értenek online biztosításkötés alatt, mint a biztosítók. Ez nem meglepő, ha tudjuk, hogy a biztosítókon belül sincs egyértelmű válasz arra, hogy mit tekintenek online ügyintézésnek. Szigorú értelemben ez egy emberi közreműködés nélküli folyamat, de az ügyfelek – és olykor a biztosítók maguk is – online-nak tekintik azt is, amikor videóhívásban tanácsadóval folytatott konzultáció után, tőle kapott elektronikus iratokat szignálva kötnek biztosítást” - értelmezte a kutatási eredményeket Halász Erika, a KPMG szenior menedzsere.

Az egyértelműen látszik, sokan elzárkóznak attól, hogy a teljes biztosításkötési folyamatot online bonyolítsák le. Ami meglepő, hogy ez a csoport sem életkor, sem végzettség, sem településméret alapján nem tipizálható.

Az ügyintézések (nem új kötések) esetén az online megoldások ugyan népszerűnek látszanak, de az online még nem kötők itt is jobban hajlanak a személyes megoldások felé.

„Már a koronavírus-járvány előtt is volt egy jelentős lakossági bázis, amely online intézte biztosítási ügyeinek egy részét, és a biztosítók már akkor is próbálták ebbe az irányba terelni az ügyfeleket. A pandémia alatt a korábbinál valamivel többen szánták rá magukat az online kötésre. A kutatás alapján azt érzékeljük, hogy már az élet típusú biztosítások egy részét is egyre többen indították így. A pandémia tehát egy olyan áttörést idézett elő, amely megteremti az online kötések további jelentős elterjedését, bizonyos típusok esetében dominánssá válását” – foglalta össze a biztosításkötések terén tapasztalható új trendeket Halász Erika.