A magyar biztosítóknak Európában példátlan módon a korrigált díjbevétel alapján számított adó csökkenti a profitjukat, immár 2010 óta - mondta a Napi Gazdaság Online megkeresésékre Sergio Balbino. A Generali Biztosító olasz anyavállalatának ügyvezető igazgatója egyértelművé tette: bár a Széll Kálmán Terv 2.0. bejelentéskor úgy látták, hogy a Magyarországon végre olyan biztosítási adó bevezetését irányozták elő, amely európainak minősül, s így hasonlatos ahhoz, amely Olaszországban és más országokban létezik. Azóta kiderült, hogy a magyar biztosítási adó továbbra is szembemegy az EU más tagországaiban megszokott renddel és a kormányzati kommunikáció ellenére továbbra sem fogyasztási adó jellegű. Európa harmadik legnagyobb, 1831-ben alapított biztosítójának ügyvezetője nehezményezte, hogy az új adó bevezetéséről előzetesen a tervezetet kidolgozó Nemzetgazdasági Minisztérium nem egyeztetett a Magyar Biztosítók Szövetségével. Ennek következtében számos, a hazai biztosítási piac jövőjét veszélyeztető, ráadásul a feltételek teljesítése esetén indokolatlan költségekkel járó megoldás született - vélik a pénteken beterjesztett törvénytervezetet áttanulmányozó szakértők.

Miként a Generali vezetője is említette, Európa legtöbb országában valóban van adó a nem életbiztosításokon, ám a kontinentális gyakorlat szerint az adó valóban fogyasztási adó jellegű, azaz a díjhoz kapcsolódik, és eképp egyértelmű, hogy a biztosítást megvásárló ügyfél fizeti. Az unióban ugyanakkor általánosnak mondható, hogy az adót a biztosítók külön soron tüntetik fel. Az adókivetés, illetve annak mértéke jól jellemzi az adott ország biztosítási piacának fejlettségét: aligha lehet meglepő, hogy az átlagos biztosítási költés tekintetében az uniótól messze elmaradó régiónkban lényegében nincs adóterhelés a nem életbiztosításokon (csak Szlovákiában van a nálunk is évek óta meglévő tűzadó). Magyarországon az átlagos (összes, tehát életbiztosításokkal együtt számított) biztosítási költés 300 euró, míg Ausztriában 2000 euró felett van.

A biztosítók adták - az állam elvette

A nemzetgazdasági miniszter azon érvelése, amely szerint a baleseti adó bevezetése bizonyította, hogy az adó keltette mozgás jót tesz a biztosításokat igénybevevőknek, sokak szerint nem állja meg a helyét. A piac ugyan valóban versenyez, amit mindennél jobban mutat, hogy az előzetes vélekedések ellenére az idei kgfb-díjak drasztikusan tovább estek, ám a szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy ennek semmi köze nem volt a baleseti adó bevezetéséhez, sőt. A biztosítók díjkalkulációi ugyanis már megvoltak az adó bejelentésének idejére, a 30 százalékos extrateher így csak arra volt jó, hogy elvegye a biztosítók által kínált díjcsökkentés jelentős részét az ügyfelektől.
A baleseti adó esetében ugyanakkor az adókivetés nem okozott komolyabb problémát a biztosítóknak, hiszen azt a saját díjaikon felül kellett kimutatniuk. A kormány új javaslata ugyanakkor most ezt is megváltoztatja és a baleseti adót esetében is kizárja a fogyasztási adó jellegű kivetést.

Tőkepótlásra lesz szükség

A fentiek nyomán a teljes teher a biztosítók vállára zuhan, s ez az, ami miatt az új adó kizárja az érdemi élénkülés lehetőségét. Az új adó ugyanis egyformán sújtja a régi és az új termékeket, ám míg az új konstrukciókat lehet úgy kialakítani, hogy azok már a biztosítási adóval együtt is megfelelőek legyenek, a régebbi termékekre egyszerűen nem lehet ráhúzni az adóterhet - hiszen azok kialakítása még enélkül történt. A szakértők szerint ugyanakkor csak elvi lehetőség marad a piac újrafelosztása, hiszen a feltörekvő biztosítók szinte kivétel nélkül veszteségessé váltak az unikális bankadó, illetve a piaci visszaesés miatt. Mindez azt jelenti, hogy számukra a saját portfólió fenntartása jelent majd igazi feladatot, márpedig egy tőkepótlásra szoruló biztosító aligha kergethet merész álmokat.

Ráadásul, ha a törvényjavaslatban szereplő, elkapkodottan megszületett megoldás maradna érvényben, a biztosítókra még indokolatlan többletterhek is rakódnának: az adó feltüntetése nélkül ugyanis az alkuszi jutalékot is az adóval emelt összegre kellene kifizetni, ráadásul az iparűzési adó alapjába is beleszámítana a költségvetésnek fizetett adó.

Alulbiztosítottság - növekvő társadalmi költség

A fentiekből következően komoly a veszély, hogy az adóval - átterheléssel vagy anélkül - a biztosítottak járnak majd rosszul. A jövőben ugyanis azonos kockázatokra bizonyosan többet kell majd fizetniük az ügyfeleknek, illetve bele kell nyugodniuk abba, hogy kisebb szolgáltatást kapnak csak a biztosítótól baj esetén.

Miután a nem életbiztosítási piac az elmúlt években folyamatosan zsugorodott - díjbevételben a 2005-ös szint alatt áll a piac -, boritékolhatóan komoly mértékben megugrik majd az alulbiztosítottság. Ez pedig - hívják fel a figyelmet a szakértők - azzal jár majd, hogy komolyabb káresemény esetén a társadalom (állam) lesz kénytelen komolyabb mértékben viselni a terheket. Biztosítói képviselők szerint elhamarkodott a pusztán bevétel-alapú gondoskodás. Példaként a támogatott mezőgazdasági biztosításokat hozzák fel: itt az állam 3 milliárd forinttal maximum 65 százalékos díjtámogatásban részesíti a gazdákat, ám azzal, hogy a lehetőséggel élve a biztosítottság jóval komolyabb mértékűre nő, a költségvetésnek egy aszályos, vagy épp túl sok csapadékot hozó 2013-ban a korábbi évekkel szemben tízmilliárdokkal is kisebb kiadása jelentkezik majd. Vagyis a biztosítási penetráció növekedése összességében hozzásegítené az államot az uniós vállalások teljesítéséhez - ráadásul épp a Brüsszel által fontosabbnak tartott kiadáscsökkentés révén.

Költséges túlszabályozás

A kormány kényesen ügyelt arra, hogy ne érje jogsérelem a fogyasztókat, így a beterjesztett javaslat szerint azok az autósok, akik az év során váltanak kötelezőt, és így következő biztosítási évfordulójuk már 2013-ra nyúlik, a jövő évre szóló biztosítási adó összegét visszakaphatják a biztosítójuktól, akik pedig jövőre az új adó szabályainak megfelelően immár saját pénzből befizetik majd. Ez az öszvér megoldás ugyanakkor önmagában több tízmilliós mérhető indokolatlan adminisztratív és it-költségeket hoz be az új rendszerbe. A felesleges megoldás helyett egyszerűbb megoldás lenne, ha a törvény arról rendelkezne, hogy a 2013-ban bekövetkező biztosítási évforduló után kell alkalmazni az új adószabályokat - legalábbis a kgfb esetében.

QP | Quality Placement