- A napokban ért véget a Balaton Sound, amelyre a nyitás előtt elfogytak a bérletek. Számítottak ekkora sikerre?

- A tavalyi, első rendezvény sikere után arra számítottunk ugyan, hogy idén tovább erősödik a rendezvény látogatottsága, de arra nem gondoltunk, hogy már a második évben szinte minden belépőjegy elővételben elkel. Összesen 88 ezren fordultak meg a rendezvényen, három teltházas napunk volt, míg a csütörtöki bemelegítő napon 13 ezren vettek részt.

- Pénzügyi szempontból is elégedettek lehetnek?

- Egyelőre csak egy előzetes mérleggel rendelkezünk: eszerint a várakozásainkat meghaladó mértékű, mintegy 140 millió forintos nyereséggel zárul a rendezvény, a kiadások 400 millió forint körül alakultak. A Balaton Sound esetében viszonylag nagy bevétel származik a reklámokból, ami a kiadások 40 százalékát fedezi. A Szigetnél ez a mutató 25 százalék körül van. Ez a különbség abból is fakad, hogy egy kisebb költségvetésű rendezvényről van szó, amelyre arányaiban könnyebb szponzort találni. Előzetesen is ekkora nagyságrendű szponzorációs összeggel számoltunk; a vártnál nagyobb nézőszámból fakadó jegybevétel ugrott meg a terveinkhez képest.

- A Balaton Sound eredménye kecsegtető a sokkal nagyobb múlttal rendelkező Sziget fesztiválra nézvést?

- A siker szempontjából nincs direkt összefüggés a Balaton Sound, a soproni Volt vagy a Sziget fesztivál között. Az biztatónak tűnik, hogy az elővétel és az érdeklődés a Sziget kapcsán is igen magas. Az eddigi külföldi jegyeladások 15 százalékkal meghaladják a tavalyit. Magyarországon a bérletek értékesítése az elmúlt évihez hasonló szinten áll, míg a napi jegyeké meghaladja a tavaly ilyenkori értéket. Tehát bizakodóak vagyunk, az eddigi jelek szerint az ország gazdasági állapota nem hat még ki a fiatalok pénztárcájára, nem veti vissza az érdeklődésüket a rendezvények iránt. Egyelőre tehát azt tapasztaljuk, hogy nő a rendezvényeink nézőszáma, ugyanakkor az egy nagy kérdés számunkra, hogy mennyire kannibalizálják egymást az eseményeink. Erre a kérdésre csak a Sziget után tudunk majd egyértelmű választ adni.

- Idén mekkora nézőszámmal számolnak a Szigeten?

- A Sziget mínusz egyedik és nulladik napját is beleszámolva - a rövidített, most csak öt programnap ellenére - idén is hozhatjuk az elmúlt években már stabilan beállt 370-380 ezres látogató számot - amely nem azonos a Szigeten megforduló személyek számával, hisz nem tudjuk hányan jönnek ki több napon is -, sőt, ha minden jól alakul, arra is látunk esélyt, hogy ez a szám növekedjen, hisz programunk erősebb a korábbi évekénél.

- Mekkora erőfeszítést igényel a fesztivál megrendezéséhez szükséges pénz összegyűjtése?

- Az egyik tendencia - amelyik egyrészről örvendetes, másrészről viszont különböző problémákkal jár -, hogy nő a külföldi látogatók száma, akik főleg Nyugat-Európából érkeznek. Ma már a bérletesek között a külföldiek aránya 70 százalék körüli (a napi látogatóknál ez fordított, ők még mindig 90 százalékban magyarok). A külföldiek arányának növekedésével párhuzamosan viszont csökken a magyar szponzori érdeklődés. A magyar vállalkozások itthon ugyanis a magyar közönséget akarják elérni. Azt mondják, nekik inkább hátrány, hogy a Szigeten sok a külföldi.

Ez tehát az egyik probléma, amellyel évek óta küszködünk. A reklámbevételeink halmaza nem tud bővülni, sőt inkább stagnál vagy csökken. A jegybevételek szempontjából viszont a külföldiek számának növekedése előny számunkra, hisz ők a magyarokhoz képest sokkal kevésbé árérzékenyek. Ráadásul mi még a magyar viszonyok között is irreálisan olcsón adjuk a jegyeket, a külföldi árakhoz képest pedig még inkább, hisz külföldön egy fesztivál átlag jegyára duplája a Szigetének.

A Sziget fejlődésének kulcsa mindazonáltal a külföldiek "kezében van", hisz ott még bőven van tartalék, míg Magyarországon szerintem már telített a piac. A szponzorokkal is azt próbáljuk megértetni, hogy bár egyre több külföldi van a Szigeten, de a fesztiválok között még mindig itt van messze a legtöbb hazai fiatal. Ha tehát a tényleges emberszámból és nem a látogatások számából indulunk ki, a Szigeten 200-220 ezer fő fordul meg, ebből minimum 160 ezer itthoni fesztiválozó, ami legalább négy-ötszörös elérést jelent az utánunk következő legnagyobb hazai ifjúsági fesztiválokhoz képest. A magyarok tehát egyáltalán nem fogytak el a Szigetről, csak ők általában egy-egy napra látogatnak ki, míg a külföldiek egész héten itt vannak.

- Szájhagyomány vagy komoly marketing következtében jut el a Sziget híre Nyugat-Európába?

- Igyekszünk erős pr-rel és marketinggel is támogatni a rendezvényt, sok pénzt költünk a nemzetközi kampányokra, de emellett külföldi partnereink is reklámozzák az eseményt. Vannak utazási illetve jegyirodák is, amelyek saját promóciójukkal járulnak hozzá a rendezvény sikeréhez. Nemzetközi reklámunk - a magyarországi viszonyok között - kifejezetten jelentős például Németországban, Franciaországban, Hollandiában, Olaszországban vagy Ausztriában. Vannak persze olyan piacok is, ahová sokkal kevésbé jut pénzünk vagy energiánk reklámozni. Korábban nem volt jelentős a spanyolországi jegyértékesítésünk, idén ott is próbálkozunk reklámkampánnyal.

- Kelet-Európát nem akarják meghódítani?

- A környező országokban - Szlovákiában, Romániában, Szerbiában, Horvátországban - kifejezetten jó a Sziget ismertsége, de ezekből az országokból mégsem jönnek tömegesen. Ennek hátterében a szűkösebb anyagi lehetőségeken túl az állhat, hogy itt, a nyugat-európaiakkal ellentétben, sokkal kevésbé van kialakult kultúrája annak, hogy máshová járjanak el fesztiválokra. Egyedül Ausztriában jelentős a jegyeladásunk, a többi országban pár száz jegy megy el. Ehhez képest a jóval távolabbi Hollandiában, Németországban vagy Franciaországban sok ezres tételeket tudunk értékesíteni.

- Mennyi lesz idén a Sziget költségvetése?

- A tavalyihoz hasonló nagyságrendű, 2,65 milliárd forint körüli. Miután idén rövidebb lesz a Sziget, ezért bizonyos költségek, mint például a bérleti vagy a személyi jellegű kiadások valamivel alacsonyabbak lesznek, a spórolás eredményét viszont ellensúlyozza az infláció illetve a rendezvény minőségi továbbfejlesztésének költségei. A programok költségvetését például egyáltalán nem csökkentettük, az idei öt nap alatt ugyanannyit költünk el erre, mint korábban hét nap során, így az idén egy-egy nap fellépőire több pénz jut. Idén arra számítunk, hogy újra nyereséget hozhat a Sziget, feltéve, ha az időjárás a tavalyinál kedvezőbb lesz, amikor a napokon át zuhogó eső miatt sokan távol maradtak, ami 80 millió forintos veszteséget okozott. Szerencsére a Sziget Kft. egyéb tevékenységei jól működtek, így a cég összességében 2007-ben is nyereséget termelt.

- A meteorológiain túl minden felhő elhárult a fesztivál megrendezése felől?

- A felhők egy része elhárult, másik részük tovább lebeg, hisz például az elsőfokú bíróság novemberre halasztotta az ítéletet abban az eljárásban, amelyet Derce Tamás, a IV. kerület polgármestere kezdeményezett, s amiben nem kevesebbet akar, mint a Sziget Fesztivált ellehetetleníteni, gyakorlatilag megszűntetni. Kérelmében azt szorgalmazza ugyanis, hogy a bíróság "tiltsa el a szervezőket a 22 és 6 óra közötti zenés és egyéb műsoros rendezvények megrendezésétől, valamint a zene- és műsorszolgáltatástól." Ez a korlátozás egyértelműen a Sziget végét jelentené. Egyelőre kérdés tehát, hogy milyen ítélet születik majd, fellélegezni akkor tudnánk, ha megszületne a felmentő ítélet.

A felhők egy másik részét a főváros vezetése sodorta fölénk, ott azzal az ötlettel álltak elő, hogy még se kapjuk meg ingyenesen a rendezvény által használt közterületet a következő időszakban. Az aláírt három éves szerződésünk szerint ingyen kellene megkapnunk a területet, ezen felül természetesen minden, a területhasználattal kapcsolatosan felmerülő költség minket terhel, a takarítástól az infrastruktúra kiépítésén át az eredeti állapotok helyreállításáig. A jelenlegi állás szerint az idei évet mégsem bolygatja meg a városvezetés, a következő két évet viszont szeretnék újratárgyalni. Azzal kecsegtetnek, hogy a beruházásokért cserébe egy hosszabb távú, vagyis nem két, hanem akár 10 éves szerződés is születhet majd. Ezzel kapcsolatban majd akkor tudjuk eldönteni, hogy miként lépünk, amikor látjuk a pontos elképzeléseket.

Mi többször elmondtuk, hogy nem a további területfejlesztési költségek magunkra vállalásától zárkózunk el, hanem attól, hogy irreális mértékű bérleti díjat fizessünk a Sziget - kereskedelmi forgalmi értékkel nem bíró - területéért. Szerintünk ugyanis ez méltánytalan lenne. Más budapesti nagyrendezvényeknél arról szoktak vitatkozni az érintettek, hogy mennyi támogatást kapjon a szervező, amely ezáltal széles körben népszerűsíti a várost, s nem arról folyik a párbeszéd, hogy mennyit fizessen az általa nyújtott szolgáltatások fejében az esemény szervezője. További gondot jelent a rakpart lezárása: kérdés, hogy a Sziget nehezebb megközelítése mekkora közönséget riaszt el. Próbáljuk sűríteni a hajójáratokat, felhívni a figyelmet a tömegközlekedés használatára.

- Azt mondta, hogy 10 éves szerződést is köthetnének a fővárossal. A Sziget 16 évet már megélt, további ilyen tartalékok is vannak benne?

- Ez nyilván sok tényezőn múlik. Ha jól csináljuk, akkor bármennyi benne lehet, ha pedig rosszul, akkor kevesebb. Ha nincs külső ellehetetlenítő tényező, akkor az emberek száz év múlva is igénylik majd a kultúrát, illetve azt a közeget, ahol egymással együtt lehetnek. A fesztiválok sikerének kulcsa, hogy a részvevők speciális közegben és csomagolásban kapják a kultúrát. Nyilván oda kell figyelnünk a népszerű műfajokra, a trendekre, s ha ebben nem vétünk nagy hibákat, nem tudom, miért ne lenne jövője a Szigetnek.

- A rendezvénynek helyt adó Hajógyári-sziget tervezett fejlesztése sem szabhat gátat?

- Nem tartom valószínűnek. Van egy megállapodásunk az ingatlan fejlesztőjével arról, hogy próbáljuk segíteni egymás tevékenységét. Ha az ismert koncepció valósul meg, vagyis szálloda, konferencia központ, casino létesül, s nem lakó, hanem ideiglenes használatú épületek lesznek, az nekünk kifejezetten jót tesz majd. Jelenleg sok fellépőt szállásolunk el különböző budapesti szállodában - ha itt épül fel egy hotel, sok, például az utaztatással járó problémánk megoldódik. A konferencia központtal pedig a szakmai szemináriumok irányába is bővíthetővé válhat a rendezvény.

- Létezik már a Volt, a Balaton Sound, a Sziget, a Gyerek sziget illetve Erdélyben a Félsziget névre keresztelt rendezvényük. Merre terjeszkednének tovább?

- A fesztiválpiac nagyon telítődött Magyarországon, meggyőződésem, hogy néhány fesztivál előbb-utóbb tönkremegy. Nekünk - legalábbis az országon belül - nincs terjeszkedési ambíciónk. Abban hiszek, hogy bizonyos specifikumok mentén érdemes új rendezvényekben gondolkodnunk. Például új közönségrétegeket kell megszólítani, a Balaton Soundot is teljesen máshová pozícionáltuk, mint a többi fesztivált, s látszik, hogy ez be is jött. A mindenkihez szóló multikulturális fesztiválból már túlkínálat van a határokon belül, azon túl viszont épp fordított a helyzet.

A terjeszkedés irányaként tehát ezeket a piacokat érdemes vizsgálni, ráadásul mi rendelkezünk egy olyan kapcsolati hálóval, tapasztalattal, amivel érdemes lenne a határokon túl kezdeni valamit. Ez azonban a környező országok és Magyarország nem kimondottan harmonikus viszonya miatt nem egyszerű. Ráadásul nem ismerjük ezeknek az országoknak a sajátosságait, ehhez szükségesek a helyi partnerek, mint romániai leányvállaltunk.