Mivel a koronavírus-járvány alatt megmutatkozott a munkaerőpiac sérülékenysége, a járvány harmadik hullámának lecsengését követő felmérésben elsősorban a munkavállalók járvány alatti személyes helyzetének változását vizsgálta a BNP Paribas Cardif Biztosító Zrt. és a Medián közös reprezentatív kutatása.

A felmérésből kiderül, hogy a járvány előtt is dolgozók többségének (59 százalék) munkavégzését valamilyen módon kedvezőtlenül érintette a koronavírus, illetve az ezzel összefüggésben hozott intézkedések. A legtöbbjüket már az első hullámban elérték a nehézségek, a következő két hullámban pedig összesen további 22 százalékuk szembesült valamilyen problémával.

Mindemellett a munkavállalók közel kétötöde érzékelte azt, hogy nagyobb teher hárult rá a munkahelyén. A járvány előtti időszakhoz képest az akkori munkavállalók csaknem egynegyedének csökkent a jövedelme és csaknem egytizedének szűnt meg a munkaviszonya. A legnagyobb mértékben a vendéglátással és idegenforgalommal foglalkozó vállalkozások kényszerültek megszorításokra.

A foglalkoztatottak közel háromnegyede tapasztalt a munkahelyén leépítést, vagy megszorítást: ezek többsége (54 százalék) magát a munkavállalót is érintette, 13 százalékot pedig elkerültek a megszorítások. A korlátozások érzékelhetően nagyobb mértékben sújtották a társadalom eleve sérülékenyebb csoportjait: a nőket, a fiatalabbakat, az érettségivel nem rendelkezőket, a vidéken lakókat, illetve a Kelet-Magyarországon élőket.

A kutatásból az is kiderül, hogy az eddigi stabil jövedelem elvesztéséhez kapcsolódó aggodalmak egyre erősödnek: az emberek egyre nagyobb arányban biztosítják a munkahely elvesztésével összefüggő kockázatokat, elsősorban jövedelempótló biztosításokkal.

Az adatok azt mutatják, hogy 2020 első és második negyedéve között egyes partnereinknél közel 50 százalékkal emelkedett az érdeklődés a hitelekhez kapcsolódó munkanélküliségi biztosítás iránt

– mondta el dr. Kiss Márk István, a BNP Paribas Cardif vezérigazgatója. A kutatás az interjúalanyok megtakarításaira és potenciális segítségforrásaira is rákérdezett. Ebből megtudhatjuk, hogy a teljes népesség közel negyede (24 százaléka) legfeljebb egy, 38 százaléka legfeljebb kéthónapnyi anyagi tartalékkal rendelkezik.

A válaszadók 53 százalékára igaz, hogy legalább kettő, de maximum egy évet bírna ki bevétel nélkül, 9 százalékának pedig több mint egy évnyi tartaléka van.