Még október végén tárgyalta a parlament az ellenzék obstruálása és a kormánypárti többség részleges távolmaradása mellett a szociális törvények tervezett módosítását. A javaslatot a civil oldalról és a parlamenten belül is sokan kritizáltak, mivel az egyén szociális biztonsága esetében csökkentené az állam szerepét. A törvény kimondja, hogy ezért elsősorban mindenki egyénileg, önmaga a felelős, helyette sorrendben így változik a rangsor: a hozzátartozók, a települési önkormányzatok, a karitatív szervezetek és végső soron az állam felelnek a szociális jólétért és biztonságért.

Az ellenzék az Alkotmánybírósághoz is elküldte a törvényjavaslatot, de végül átment, hogy az államnak csak akkor kell „közreműködni” az egyén szociális biztonságának megteremtésében, ha az első négy lehetőség nem teremthető meg, vagy az első négy szereplő nem vonható be a folyamatba. Az ellenzéki pártok olvasata szerint ez komoly problémákat jelenthet az időseknél: ha egy idősebb ember kórházba kerül, a nyugdíjából napi 7-8 ezer forintot fognak levonni az ápolásért, ha nincs nyugdíja, akkor a családtagokkal fizettetik meg az ellátást és majd csak ezután következhet az önkormányzati vagy az állami segítség.

Kedden viszont végül átment a javaslat a Fidesz-KDNP által birtokolt kétharmados parlamenti többségen: a szociális törvény módosítását 134 igen szavazattal, 54 ellenvoks mellett szavazták meg.

Mindenki felelős önmagáért - tartalmazza a szociális törvény módosítása, amely kiemeli az egyéni és hozzátartozói felelősséget az egyén szociális biztonságáért, képességeiket és lehetőségeiket figyelembe véve. A módosítás a polgári törvénykönyv alapján határozza meg a hozzátartozói kört.

A gondoskodási sorban a következő szinten a települési önkormányzatok állnak, azzal a kikötéssel, hogy kizárólag a jogszabályban meghatározott feltételek szerint áll fenn gondoskodási kötelezettségük. Az önkormányzatot követi az állam gondoskodási felelőssége. Az állam és az önkormányzat együttműködik az egyházi és civil szervezetekkel a szociális gondoskodási feladatok ellátása során. A szociális intézmények és intézkedések rendszerének kialakítása és működésének biztosítása az állam és az önkormányzatok feladata.

Nő a nevelőszülők juttatása

A módosítás tartalmazza azt is, hogy a hivatásos állomány és a rendvédelmi alkalmazottak, valamint az egészségügyi dolgozók miként vállalhatnak önként túlszolgálatot. 

Emellett az is bekerült, hogy nő a nevelőszülőknek járó juttatás is – számolt be az MTI.

Az általános jogrend részévé válik a veszélyhelyzeti intézkedésként létrejött határvadász ezred, amelynek nyári gyors felállítását a migrációs nyomás növekedése indokolta. A rendvédelmi illetményemelés is az általános jogrend keretei közé kerül.

Fontos változás az is, hogy a jövőben a szociális ellátások és támogatások vetítési alapja nem az öregségi nyugdíj lesz, hanem a szociális vetítési alap.

A tartásdíjat megelőlegezi az állam, ha a fizetésre kötelezett szülő nem teljesíti kötelezettségét, a bírósági végrehajtás eredménytelen, és az adós fél legalább háromhavi díjjal tartozik.

A jövőben úgy nyílik mód az emberkereskedelem áldozatává vált gyermekek speciális terápiájára, hogy ahhoz nem kell kiemelni őket a családjukból.

Új főigazgatóság jön létre az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában a fogyatékosságüggyel kapcsolatban.

A törvény zárószavazásakor a Párbeszéd-frakció öt tagja felállva tiltakozott, rajtuk fehér póló volt, amin az volt olvasható: Stop "Lex Megdöglesz".