A Magyar Bankszövetség már az első moratóriumot is támogatta, de már akkor is hangsúlyozta, hogy a rászorulókat kellene elsősorban segíteni, és csak a hosszútávú hitelekre kellene kiterjeszteni, a rulírozó hitelekre (folyószámlahitelek, hitelkártya-tartozások) nem - mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára. Az általános moratórium egyik hatása az lett, hogy minden korábbinál nagyobb készpénzállomány árasztotta el Magyarországot.

A bankár hangsúlyozta, a válságban a bankok nem fogták vissza a hitelezést, mint más krízisek idején. A bankok az azonnali fizetési rendszert is bevezették az első járványhullám előtt néhány nappal, ráadásul nem prémium, hanem alapszolgáltatásként. A jövőben is komoly kihívást jelent a bankszektor számára a digitalizáció, de erre szükség van a zöldebb működés elősegítése érdekében - mondta Kovács Levente. 

A készpénzhasználat korlátozását szeretnék a bankok

2019-ben meghirdette a Magyar Bankszövetség a digitalizációs stratégiáját, amely 22 pontból állt. Mostanra a lakáshitelezés jelentős része már digitálisan is megvalósítható - mondta Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke, az OTP Jelzálogbank vezérigazgatója. A statisztikai értékbecslés bevezetése lehet a következő lépés, amely gyorsabbá és költséghatékonyabbá teheti a folyamatos. Az e-ügyintézés szintén gyorsíthatja a folyamatot, az ügyfélkapuval rendelkező kliensek elektronikus nyilatkozattal is helyettesíthetik ma már a teljes bizonyító erejű magánokiratokat. A készpénzhasználatot is lehet csökkenteni, jelenleg már 7 ezer milliárd forint a készpénzállomány, amelynek a társadalmi költsége évente 450-500 milliárd forint. 

A bankszövetség most kiadta a fenntarthatósággal kapcsolatos 10 pontját. Az első pontban a készpénzhasználat visszaszorítása érdekében az elektronikus pénzügyi műveletek kedvezőbbé tételét javasolják. A tranzakciós illeték csökkentését és készpénzhasználati limitek bevezetését támogatja a szervezet. 

A bankok javasolják az épületek korszerűsítését az energiafogyasztás csökkentése érdekében. Az ilyen beruházásokat célzott programokkal kellene támogatni - mondja Becsei. Ehhez mérhetővé kellene tenni, hogy lehessen tudni, egy-egy beruházás során mennyivel csökken a károsanyag-kibocsátás. Az EU-ban jelenleg 150-féle fenntarthatósági és zöld minősítés van, ezek eltérőek, és nehezítik az átláthatóságot, összehasonlíthatóságot, amikor zöld programokat szeretnének végrehajtani a bankok. 

Október 4-től indul el a zöld otthon program, amely magas energiahatékonyságú ingatlanok vásárlásához nyújt kedvező (maximum 2,5 százalékos) kamatozású hiteleket Magyar Nemzeti Banktól (MNB) származó forrásokból.  

Ennyibe kerül a moratórium a bankoknak

A tavalyi év a válságkezelésről szólt - mondta Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke, az Erste Bank Hungary elnök-vezérigazgatója. A moratórium miatt és kihelyezéseknek köszönhetően jelentősen nőtt a bankszektor hitelállománya 14702 milliárdról 18274 milliárd forintra, tavaly a növekedés fele, az idén pedig a harmada a moratóriumnak köszönhető. A bankok számára a moratórium kamatveszteséget jelent, mivel a meg nem fizetett kamatok után kamatot nem számolhatnak fel, ez 2020-ban 30 milliárd forintnyi mínuszt eredményezett. 

A válság miatt a szektor kiadásai nőttek, tavaly az első félévben 144 milliárd forintnyi értékvesztést kellett elkönyvelniük a bankoknak. A bankszektor profitja rekordot ért el az első félévben, 405 milliárd forint lett, de ebből a magyarországi működés csak 266 milliárd forint volt, a többi külföldről jött. Az OTP-nél például a konszolidált eredményt használja az MNB a statisztikáiban, amelyben az összes külföldi leány nyeresége benne van. 

A magyarországi moratórium a leghosszabb és a legkedvezőbb a régióban. Más országokban nem volt ilyen tömeges törlesztés-felfüggesztés, a moratóriumok végén pedig nem nőtt lényegesen a nem teljesítő hitelek aránya. Annak azonban megvan az esélye, hogy a moratóriumok után megnő a csődök, bedőlések aránya, de ez nem a moratórium miatt van, hanem azért, mert ez az eszköz megakadályozta az elmúlt másfél évben a nem teljesítő állományok normális ütemű növekedését. 

Jelenleg az a kormány terve, hogy az általános moratóriumot október végéig meghosszabbítják, majd pedig a rászorulók jövő év közepéig igényelhetik a hosszabbítást. A hosszabbítást igényelni kell, a gyereket nevelők, a nyugdíjasok, a közfoglalkoztatottak és azok igényelhetik, akiknek a jövedelme nagyobb mértékben csökkent. A cégek közül azok maradhatnak, amelyeknek az árbevétele 25 százalékkal csökkent az előző évhez képest, emellett azt is igazolni kell, hogy nem vettek fel kedvezményes gazdaságélénkítő kölcsönt. Az adósoknak büntetőjogi felelősségük tudatában kell nyilatkozniuk arról, hogy jogosultan veszik igénybe a folytatást. 

Az adósok többségének nem csökkent a jövedelme a válság alatt, sokkal kevesebben szorulnak rá a moratóriumra, mint ahányan igénybe veszik. Az MNB és a bankok is arra figyelmeztetik az érintetteket, hogy ha tudnak fizetni, akkor kezdjék el törleszteni a hitelt, a folytatás ugyanis több évnyi futamidő-hosszabbítást és a visszafizetendő összeg megugrását eredményezheti.