Szerdán egy hosszas, csütörtökön egy rövidebb szakmai egyeztetést tartottak Brüsszelben a tagállamok képviselői, külügyi szakemberei, ahol a fő téma az volt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök tartva magát korábbi állításához, utasította a gyakorlatilag monopolhelyzetben lévő Gazpromot, hogy csak rubelfizetést fogadjon el a földgázszállítmányokért. A Kreml ugyan hagyott egy kiskaput a rendszerben, vagyis hogy euróval és dollárral fizethetnek a gázvásárlók a Gazprombank európai leányának, amely aztán rubelre váltva utalja azt el az orosz cégnek.

A kiskapu arra jó volt, hogy Németországot megnyugtassa a helyzetben, mivel így végül nem lesznek érvénytelenek a gázbeszerzésekről szóló, a Gazprommal megkötött szerződések: ahogy arról korábban írtunk, azt már szakértők a kezdetektől biztosra vették, hogy egy ilyen leánycéges fizetési jogátruházás lehet a megoldása Putyin diktátumának, mert ez megfelel az eredetileg megkötött szerződéseknek, amelyek meghatározzák a pénznemet és a fizetési jogosultat is.

Kapcsolódó

Azonban ez a kiskapu több tagállam számára elfogadhatatlan: a balti országok és Lengyelország már régóta lobbizik azért, hogy az orosz olaj- és gázimportra vessenek ki szankciókat, mert az ebből származó bevétel csak segít Moszkva számára, hogy pénzelje az ukrajnai háborúját. Nagyjából a háború napi költségeivel azonos összegűek a gáz- és olajbevételek, vagyis az EU finanszírozza Oroszország megszállását. Az az álláspontjuk, hogy Vlagyimir Putyin nem tudna új vevőt találni a gázra és az olajra, mivel csak Európa irányába van kiépített gázellátási hálózat, tehát sem Kína, sem India nem lenne képes a teljes kapacitást átvenni, ez pedig megroppantaná az orosz gazdaságot, nagyobb nyomást helyezne Moszkvára, hogy vessen véget az agressziónak.

Közös nem helyett, Magyarország kivonta magát

Brüsszelben a tanácskozáson arra próbáltak módot találni, hogy a rubelfizetésre közösen mondjon nemet az egész EU. Az Olaf Scholz német kancellár-féle vezetés jelezte, hogy csak észszerű tiltással ért egyet, de készek egy egységes uniós kiállásban részt venni. Ugyanígy tett Bulgária is, amelyik azt mondta, hogy nem lépnek külön útra, ha megvan az uniós egység.

Rajtuk kívül még az olasz kormány képviselői jelezték, hogy a közvetlen rubelfizetés tilalmát elfogadhatónak tartják, de inkább egy részleges korlátozást javasoltak. A legelutasítóbbak viszont Magyarország képviselői voltak, a Napi.hu-nak több EU-s forrás is azt mondta, hogy eleinte az volt a budapesti kormány álláspontja, hogy „akkor döntsenek ilyen korlátozásról, ha biztosítható, hogy ezután is rendben jönnek orosz gázszállítmányok”, majd később arra hivatkoztak, hogy

itt piaci cégek közötti ügyletekről van szó, tehát az Európai Bizottságnak nem kellene beavatkoznia.

Erről számolt be a Twitteren a brit Sun EU-s tudósítója, Nick Gutteridge, aki szerint Magyarország volt az egyetlen a 27 tagállamból, amely nem támogatta, hogy közös döntés mondjon nemet a rubelfizetésre. A legérdekesebb, hogy a Napi.hu-nak brüsszeli források azt mondták, hogy a vonakodó tagállamok sem fogadták el ezt az érvelést.

Magyar tisztviselők érve volt az is, hogy az energiabeszerzés kérdése a nemzeti kormányok „szuverén döntése” kell, hogy legyen, vagy az Európai Tanács egy jövőbeli csúcstalálkozóján vezetői szintre kell emelni annak megtárgyalását. A Telegraph cikke szerint viszont Orbán Viktor miniszterelnök valószínűleg megvétózná a lépést.  

Kovács Zoltán, Magyarország nemzetközi kommunikációért felelős államtitkára azt nyilatkozta, hogy az EU nem dönthet arról, hogy az egyes országok szerződéseinek kifizetései hogyan teljesülnek, és nincs közös politikája az energiabeszerzésre vonatkozóan. Kovács szerint Magyarország, amely tavaly 15 évre szóló szerződést kötött a Gazprommal, „a meglévő szerződéseknek megfelelően teljesíti a kifizetéseket”. Viszont ezek titkos szerződések, nem tudni, mi a meghatározott pénznem, de szakértők szerint valószínűleg euróban határozták meg az árakat. Vagyis ha a kormány tartja magát Kovács nyilatkozatához, akkor euróban kellene utalni a Gazprombanknak.

Sorjáznak a forgatókönyvek

„Jogilag nem kötelező érvényű állásfoglalásról beszélünk, tehát értelmetlen, hogy a magyarok nemet mondtak. Péntek reggel még bőven fizethetett volna bárki rubelben, mert ha erről kötelező érvényű döntés is születhetne, az egy rendkívüli csúcs után születhetne meg” – ismertette lapunkkal egy brüsszeli diplomata, aki szerint ha a teljes eljárást lefolytatják, akkor az Európai Bizottság javaslatot tett volna az Európai Parlamentnek, amelyik arról szavazott volna, majd ezt a tagállamok vezetőit tömörítő tanács elé viszik, ahol teljes egyetértés kell. Ha a leggyorsabb utat választják, a jövő hét közepe előtt semmi érdemleges hivatalos lépést nem lehetett volna tenni.

A tanácskozás után állítólag a korábban az Orbán Viktor vezette kormánnyal mindenben egy platformon lévő lengyelek és szlovének is bírálták a folyamat megakasztását. Míg a soros elnökséget adó francia vezetés a tanácskozás után jelezte, hogy „ez a történet itt nem ér véget.”

Viszont egyre több szakértői és tagállami javaslat került elő: egy francia tanácsadó például azt vetette fel, hogy a Gazprombankot kellene szankciókkal sújtani, meghatározni a napi maximális euró- és dollárutalási és -váltási kvótákat, ha pedig ezt kijátsszák, vagy nagyobb szigorításra van szükség, akkor esetlegesen ki kellene zárni a SWIFT-ből a pénzintézetet.

Forrásaink szerint Brüsszelben több tagállam, köztük Németország és Franciaország is azon az állásponton van, hogy minden tagállamot biztatni kell arra, hogy ne fizessen rubelben az orosz gázért, mielőtt erről EU-s szintű döntés születne. Mivel az energiavásárlás tagállami hatáskör, kötelező brüsszeli direktívával lehetne azt csak felülírni, de az egyes kormányok maguk dönthetik el, hogy a cégeik milyen feltételeknek kell megfeleljenek az energiaimportnál. Ha 26 tagállam úgy dönt, hogy nem teljesíti a rubelfizetési kötelezettséget, akkor Magyarország egyedüli kifizetőként nem jelentene érdemi bevételi forrást. De még ha Németország sem áll bele a rubelben való fizetés tilalmába, akkor is jelentősen visszaesnének az orosz gázbevételek.

Bár az eddigi találkozók is csak szakmai egyeztetések voltak, péntek délelőtt már informális kommunikáció is indult a tagállamok között. A Napi.hu-nak nyilatkozó egyik diplomata szerint volt már olyan tagállam, amely már több jogértelmezési kérdést tett fel a fizetési korlátozásokkal kapcsolatban az Európai Bizottságnak. Tilalmi javaslatokat is körvonalazva.

Független szakértői részről pedig olyan javaslat érkezett az uniós szervekhez, amely szerint ki kellene jelölni egy EU-s pénzügyi intézményt, amely fixált rubel-euró-árfolyamon válthatna a devizák között, egyedüliként utalhatna Oroszországnak (vagy orosz állami pénzügyi szerveknek), viszont az árfolyamot alacsonyabb szinten határoznák meg, mint a devizapiaci kurzus. „Lényegében ezzel mesterségesen leértékelnék a rubelt, amelynél most az orosz állam mesterségesen úgy javít az árfolyamon, hogy csak a rubelvásárlást engedi  devizáért” – értelmezték a Napi.hu-nak a szakértői javaslatot. 

A magyar lépés mindenesetre több forrás szerint is indulatokat generált, egy EU-s diplomatát idézve Joe Barnes a Telegraph brüsszeli tudósítója arról számolt be – ahogy azt az Azonnali.hu észrevette –, hogy volt, aki úgy értékelte a helyzetet, hogy „klasszikus Orbán: Putyin kezére játszik”.

Más források szerint személyeskedés is volt, például egy szlovák politikus azt emlegette informális környezetben, hogy az egyik magyar politikus feleségének orosz kapcsolatai vannak, amiért Szlovákiában már az elhárítás kiszorította. A lengyel vezetés, amely Ukrajna legerősebb szövetségese az EU-ban, csak annyit reagált a magyar kihátrálásra, hogy „szégyen ez az egész EU-ra”.

Egyetértő hangnemet csak Németország ütött meg, amely szerint dolgozni kell egy minden országnak megfelelő javaslaton. Berlin jelezte, hogy nem fizetnek rubelben az orosz gázért, bevezettek egy gázfelhasználásra vonatkozó megszorítási tervet, amely próbálja visszavágni a gáz szerepét az energiamixben, végső lépésként pedig a lakosságnál is korlátozásokat vezetne be. Az orosz olajimportra vonatkozó embargóra is egyre nagyobb nyitottságot mutat Olaf Scholz vezetése, holott egy hete Magyarország mellett egyedül vétózták meg az olajra vonatkozó szankciókat.

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos fejleményeket ezen a linken követheti.