Az állami vállalat 199,6 milliárd forintos árbevétellel zárta a 2020-as évet, amely enyhe csökkenést tükröz a 2019-es 204 milliárdnyi forgalomhoz képest. Ezzel együtt a posta éves kiadásai is növekedtek, és idén is érdemben meghaladták a bevételek szintjét: tavaly 208,2 milliárd forintra rúgtak a társaság ráfordításai, amely közel 3 milliárddal több, mint 2019-ben.

Ezzel szemben 425 millió forintos nyereséget mutatott fel a Magyar Posta, azután, hogy 2019-es 145 millió forintos adózott eredménnyel zárt. Arra, hogy ez a "varázslat" hogyan jöhetett létre, az egyéb bevételek soron kereshetünk magyarázatot. A társaság egyéb bevételei 52,6 milliárd forintot tettek ki tavaly, amely jelentősen meghaladja a 2019-es 31,7 milliárdos szintet. 

QP | Quality Placement

A 52,6 milliárdnyi egyéb bevételből alig több, mint 5 milliárd forint volt, amelyet direkt állami támogatásként tüntettek fel - megjegyezzük, papíron ennyiből még nem lehetett volna nyereségessé tenni a vállalatot. A legnagyobb egyéb bevételt egy kívülállók számára beazonosíthatatlan tétel a "társaságba bevitt immateriális javak tárgyi eszközök nyeresége" teszi ki, amely 2020-ban 41,9 milliárd forint volt. (2019-ben e címszó alatt 21,7 milliárd forintos bevételhez jutott a posta, 2018-ban pedig még csak 11 milliárdnyihoz.) Hogy ez könyveléstechnikailag mit jelent, arra a cég beszámolójában nem találunk magyarázatot - ennek kapcsán kérdést küldtünk az állami szolgáltatóhoz -, annyi azonban bizonyos, hogy az EU-s szabályok alapján Magyar Posta piaci szereplőnek számít, ezért 15 millió eurónál - 2020-as átlagárfolyamon 5,27 milliárd forintnál - nagyobb állami támogatást nem kaphat, kizárólag az Európai Bizottság jóváhagyásával történő egyedi eljárás keretében. Ezt az előírást pedig formálisan tavaly is sikerült teljesítenie a postának, mivel csak 5 milliárdos támogatáshoz jutott. 

Az állami támogatásokra egyébként méltánytalan többletteher jogcímen jogosult a társaság, ami azt jelenti, hogy a posta olyan közérdekű szolgáltatásokat is nyújt, amelyeket állami segítség nélkül nem lenne képes az elvárt mértékben és feltételek mellett biztosítani. Ez konkrétan a kistelepüléseken lévő, alacsony forgalmú postahivatalok üzemeltetését fedi, amelyet a szolgáltató csak veszteséggel képes ellátni.

A posta már 2020-ban elindította programját, amelynek keretében több vidéki kisposta működését racionalizálják. Ez a korábbi spekulációkkal ellentétben nem hivatalbezárási hullámot takar, hanem más szolgáltatókkal, - például a Takarékbankkal és a Coop-csoporttal - történő együttműködést jelent. A kistelepülések lakói például sárga csekkes befizetéseiket, valamint postai csomagok feladását és átvételét is a másik szolgáltató fiókjában, vagy üzletében intézhetik. Így, ha például a posta egy ingatlanba kerül a Cooppal akkor a korábbi postai ingatlan felszabadulhat, továbbá a posta az üzemeltetési és a bérköltségek lefaragásával képes kompenzálni a veszteségeket. Lapunk információi szerint ilyen együttműködések már egyes falvakban megvalósultak, a konkrétumokért azonban a Magyar Postához fordultunk.       

Megcsappant az üzleti eredmény, kilőtt a beruházások költsége

A társaság 2020-as beszámolójának kiegészítő mellékletében megjegyzik, hogy a Covid-19 vírus miatt kialakult vészhelyzet kockázatokat jelent elsősorban bevételi szempontból, azonban figyelembe véve a Posta széleskörű ügyfélbázisát, a postai szolgáltatásokra vonatkozó kereslet stabilnak, kiszámíthatónak mondható. 

A vállalat legfontosabb bevételi forrását jelentő levélforgalom enyhe növekedést mutatott: tavaly 83,7 milliárd forintos bevételt hozott, szemben a 2019-es 81,6 milliárddal.  

A logisztikai piacon évek óta zajló forgalomnövekedés 2020-ban is folytatódott. A forgalomemelkedés a gazdasági növekedésnek és az elektronikus kereskedelem térhódításának köszönhető. Mind a kiscsomagok, mind a fuvarozás és a raklapos szállítás területén dinamikus volt a forgalomemelkedés. A társaság megőrizte a részesedését a csomaglogisztikai piacon, így a forgalomnövekedésnek megfelelően az árbevétel is emelkedett a 24,2 milliárd forintos szintről 29,6 milliárdra. Mindemellett a Magyar Posta 2020 júniusában a belföldi – és nemzetközi csomagtermékek esetében is emelte az árait.

A hagyományos postai pénzforgalmi szolgáltatások (például készpénz átutalási megbízás) volumene és forgalma is csökkenő tendenciát mutat a Covid-19 vírus miatt, amit 2020-ban nem tudtak ellensúlyozni az egyéb pénzforgalmi szolgáltatásból eredő a pénzforgalmi tevékenységek bevételei sem. (Összesen 51, 8 milliárd forintnyi forgalmat bonyolított a cég pénzforgalmi szolgáltatások keretében, amely közel 2,5 milliárddal kevesebb, mint 2019-ben.) Bár a melléklet ezt nem tartalmazza, nagy valószínűséggel nem csak a sárgacsekk-használat visszaszorulása okozta a csökkenést, hanem az is, hogy egyre többen veszik fel a nyugdíjukat banki átutaláson keresztül. 

Jelentősen szűkültek a posta bevételei a pénzügyi szolgáltatások területén (a 2019-es 11,4 milliárdról 5,5 milliárdra). A posta egyébként tavaly kiszállt a befektetési szolgáltatásokból: még 2019-ben született döntés arról, hogy a Magyar Posta Befektetési Szolgáltató Zrt. az ehhez kapcsolódó állományát a Takarék Csoport központi bankjának adja át, a Zrt. pedig 2020 októberében megszűnt. 

Összességében a Magyar Posta üzleti eredménye több mint felére csökkent: tavaly 5,3 milliárd forintot tett ki, szemben a tavalyelőtti 12 milliárddal. Mindeközben a társaság - egyebek közt informatikára és ingatlanokra fordított - beruházásai megduplázódtak: 2020-ban 12,5 milliárd forintot tettek, míg 2019-ben csak 6 milliárdot.

A kiegészítő mellékletben megjegyzik, hogy az üzleti eredmény alacsonyabb volt az előző évhez viszonyítva, melynek következtében a bevétel arányos üzleti eredmény 2,99 százalék ponttal, a saját tőke arányos üzleti eredmény 7,30 százalék ponttal kedvezőtlenebbül alakult. Az egyéb bevételek, állami támogatások kapcsán konkrét magyarázatot nem lelünk, ugyanakkor annyit megjegyeznek, hogy a pénzügyi műveletek eredményénél jelentős mértékű javulás következett be, így az adózás előtti eredmény 1,7 milliárd forinttal meghaladta a 2019. évi értéket. 

Ennek következtében a saját tőke arányos, illetve eszköz arányos adózás előtti eredmény mutatók a 2019. évihez viszonyítva kedvezőbb képet mutatnak.

Az anyagmentes árbevétel (nettó árbevétel – anyagköltség – ELÁBÉ) 1,83 százalékos, valamint a redukált létszám 4,64 százalékos csökkenésének együttes hatásaként az egy főre jutó anyagmentes árbevétel 0,2 százalékponttal növekedett.

Lecsökkent a létszám, miközben nőtt a bérköltség

A Magyar Postánál teljes és részmunkaidőben dolgozók átlagos állományi létszáma mintegy 1300 fővel csökkent: a 2019-es 28 872 főről 27 537 főre. Csoportos létszámleépítés nem volt a társaságnál, így a zsugorodás hátterében valószínűleg "soft létszámcsökkenés" áll: a kilépő, illetve nyugdíjba vonuló munkatársak állományát nem, vagy csak kisebb mértékben pótolta vissza a társaság.

A természetes fogyással párhuzamosan nőttek a posta személyi jellegű ráfordításai: tavaly 133,9 milliárd forintot tettek ki, szemben a 2019-es 131,7 milliárddal. (Ezen belül a bérköltség 104,4 milliárd volt, ami majdnem 4 milliárdos növekményt tükröz 2019-hez képest). A posta számára 2020-ban 11,5 milliárd forintos pluszköltséget jelentett a bértömeg növelése: ez az összeg lefedte az átlagos 8 százalékos differenciált, valamint a „szenioritás alapú” 4000 és 8000 forint közötti alapbéremelést és a decemberre időzített egyszeri kifizetést.

Ez azonban még mindig elmarad a postai munkavállalók által elvárt szinttől: 2021-ben komoly feszültséget okoz, hogy a bértárgyalások év eleje óta elhúzódtak és még mindig nincs megállapodás. Jelen állás szerint a Magyar Posta három évre, összességében 15 százalékos alapbéremelést javasol a munkavállalóknak. (hogy ezt évesítve milyen arányban osztanák el, arról még nincs döntés.)

A bértárgyalások állása kapcsán a Postai Munkavállalók Érdekvédelmi Szakszervezetétől megtudtuk, hogy bár az ajánlott alapbéremelés szintjével nem elégedettek,

az éves keresetkiáramlás idén elérheti, de inkább meghaladhatja a tavalyi szintet

Egyeztetés folyik a jubileumi jutalmakról és a teljesítményelismerésről, így az egyszeri kifizetések érdemben növelhetik az alapbéreket. Ez szerintük "elfogadható" mértékű keresetemelkedést hozhat és kompenzálhatja a dolgozók elmúlt fél évben elszenvedett veszteségeit amiatt, hogy elmaradt a bérfejlesztés. A tárgyalások a jövő héten folytatódnak, végleges döntés akkor születhet. (Megjegyezzük, erre vonatkozó ígéretet már május közepén is tettek az állami cégeknél, amikor elmaradt a nagy bejelentés.)

Idén tömegeket vehet fel a posta

2021 első negyedében folytatódott a létszámcsökkenés trendje az állami cégnél, és kevesebb munkaerőre lesz szükség amiatt, hogy a posta július 1-től megszünteti a napilapok kézbesítését, amely rendkívül veszteséges üzletágnak számított. 

Ám ugyancsak júliustól megszűnik az Európai Unión kívülről rendelt, 22 eurónál kisebb értékű termékek áfamentessége és vámeljárás, valamint áfafizetési kötelezettség lép fel. Ennek következtében a posta jelentősen kibővíti vámügynöki szolgáltatásait, amely igen jelentős beruházást igényel majd, illetve igényelt az elmúlt hónapokban. A külföldről - elsősorban Kínából - érkező vámköteles küldemények feldolgozása miatt nagyobb létszámra lesz szüksége a cégnek, ezzel együtt a csomagüzletág, valamint a szállítmányozás is bővülhet, amely újabb létszámigényt generálhat a postánál.