Ez azt jelenti, hogy a bizottság mintegy 800 milliárd euró hitelt tervez felvenni a tőkepiacokon a fellendülés finanszírozására. Az uniós vezetők tavaly egy példátlan, 750 milliárd eurós csomagról állapodtak meg - ez 2018-as árakon (a 2018-as költségvetés számviteli folyamatának részeként), amely folyó árakon most mintegy 800 milliárd eurót (287 500 milliárd forintot) tesz ki. Az alap 338 milliárd euró támogatásra és 386 milliárd euró kölcsönre oszlik a 27 ország esetében, a fennmaradó összeg pedig az uniós költségvetésen keresztül folyik be. Az alapot a következő öt évben osztják szét - és ennek egyharmadát, nagyjából 250 milliárd eurót a gazdaság környezetbarátabbá tételére fordítják.

A bizottság tervei szerint a hitelfelvétel júniusban kezdődik, ha addig minden uniós tagállam elfogadja a szükséges nemzeti jogszabályokat, és 2058-ig a GNI (bruttó nemzeti jövedelem) 1,4 százalékáról a GNI 2,0 százalékára emeli az uniós költségvetésnek nyújtott garanciákat. 

"Júniusra készen lesznek a struktúráink, és elméletileg akkor kezdhetjük meg a hitelfelvételt, de ez attól függ, hogy a tagállamok milyen gyorsan fejezik be a ratifikációs folyamatot" - mondta Johannes Hahn, az EU költségvetési biztosa csütörtökön. Jelezte, hogy a tagállamok kormányainak április végéig kell benyújtaniuk terveiket a rendelkezésre álló források felhasználására. A bizottság értékeli a tervezeteket, és a tagállamok tanácsának is jóvá kell hagynia azokat, mielőtt a pénzek kifizetésére sor kerülhet.

Az országok 13 százalékos előfinanszírozást kaphatnak, ami azt jelenti, hogy a bizottságnak idén mintegy 45 milliárd euróra van szüksége, amelyet két hónap alatt lehet előteremteni - mondta Hahn a részletekről. A visszafizetésnek 2028-ban kellene kezdődnie és 2058-ig tartana a folyamat, ennek fedezete a tervek szerint olyan új illetékekből származna, amelyekről az EU a következő években akar megállapodni. Lehetséges terv már - amiről az Európai Parlament is egyeztet - a kevésbé ambiciózus CO2-kibocsátási célokat kitűző országokból az EU-ba importált árukra kivetett új adó. Van terv a közlekedési ágazat kibocsátására kivetett új adókról és egy digitális adóról is, amelyeket az EP szintén tárgyal jelenleg. Hahn szerint a bizottságnak évente mintegy 15 milliárd euróra lenne szüksége az adósság kamatainak kigazdálkodásához - írja az uniós hírportál.

Mielőtt azonban a bizottság cselekedhetne, az uniós tagállamoknak ratifikálniuk kell a szükséges jogszabályokat, és be kell nyújtaniuk terveiket. Hahn elmondta, hogy eddig 17 tagállam ratifikálta a jogszabályt - Németország, Észtország, Ausztria, Lengyelország, Magyarország, Finnország, Hollandia, Románia, Írország és Litvánia azonban még nem tette meg. Az Orbán Viktor miniszterelnök vezette magyar kormány egyébként nehezen bólintott rá az uniós helyreállítási alapra, mivel azt egy jogállamisági mechanizmushoz kötötték, valamint a kormányfő többször jelezte, hogy nem értenek egyet a hitelfelvétellel. Előbbi kitételt azóta a magyar és a lengyel vezetés az EU bíróságán is megtámadta.

Szerdán viszont megjelentek a magyar tervek is: 16-17 milliárd eurót kíván a kormány lehívni. Mivel a kalkulációk szerint a brüsszeli pénzből 7,2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás jár Magyarországnak és közel 10 milliárd eurós hitelt kaphat, a magyar igény azzal is jár, hogy 9,8-10 milliárd eurónyi hitelt vesz fel az állam. 

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.