A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Most növekedtek a pénzügyi stabilitást potenciálisan veszélyeztető kockázatok - állította lapunk érdeklődésre Ádám Zoltán, a TakarékBank elemzési osztályának vezetője. Mint kifejtette: ez a legkézenfekvőbb módon a szuverén országkockázat mértékét jelző cds-felárak jelentős - a pénteki záráshoz képest mintegy 20 százalékos - emelkedésében érzékelhető.

Barta György, a CIB Bank vezető elemzője úgy látja, hogy a kockázati felárakban a konkrét megállapodásig jöhet még egy mérsékelt emelkedés, hisz a piac aggodalma jogos az ország eladósodottságát és devizakitettségét illetően, a szereplők egyenes beszédet, tisztán látható és több évre szóló fiskális pályát várnak el.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy akut finanszírozási gondokról nem lehet beszélni, ráadásul a kormány már elkötelezte magát az európai viszonylatban is alacsony, 3,8 százalékos idei hiány tartása mellett. A kettő szaldójaként Barta nem számít drámaian gyengülő forintra, így a kamatpályában is a tartást valószínűsíti.

Földi Balázs, a Commerzbank treasury igazgatója szerint a megegyezés elmaradása nem jó hír, növeli a forint és a magyar befektetési eszközök körüli bizonytalanságot, de "nem jelenti a világ végét". A nézeteltérések nem fundamentálisan összeegyeztethetetlen gazdaságpolitikai álláspontokra utalnak: a költségvetési deficit idei mértékéről például nincs nézeteltérés, inkább az ahhoz vezető gazdaságpolitikai mix kapcsán vannak véleménykülönbségek.

Földi úgy látja, hogy a konfliktus sokkal inkább a tárgyalási stílus kapcsán élesedett ki. Az IMF és az EU delegációja rossz néven vette, hogy a magyar kormány több részletkérdésben egyáltalán nem vagy csak későn egyeztetett velük, a magyar kormány pedig elsősorban belpolitikai okokból próbálja egy kemény tárgyalási pozíció látszatát fenntartani. Mindazonáltal szerinte továbbra is annak van a legnagyobb esélye, hogy ősszel végül létrejön a megállapodás a két fél között.

A banki szakértők optimizmusából ugyanakkor jócskán levonhat, hogy a múlt pénteken még kivétel nélkül mindenki arra számított, hétfőre létrejön a megállapodás az IMF és a magyar kormány között. A többség őszre 270 forint körüli eurót valószínűsített. Most a konkrét árfolyam-várakozásról senki sem beszélt, és egyetlen banknál sem vállalkoztak arra sem, hogy saját üzletmenetük szempontjából értékeljék a folyamatokat.

Pedig a banki portfóliók egyértelműen romolhatnak a devizahitelesek törlesztési terheinek emelkedése következtében, a moratórium, illetve a futamidő-hosszabbítás lehetőségeit már jócskán kimerítették a bankok (a svájcifrank-hitelesek helyzetéről lásd cikkünket a 7. oldalon).

Ráadásul jelenleg már nem csak a devizahitelesek miatt lehet aggódni, az MNB által kilátásba helyezett kamatemelés ugyanis a forintkölcsönöknél is érezhető tehernövelést hozhatna, ezek törlesztői pedig nyilvánvalóan bíztak abban, hogy havi terheik inkább csökkennek, semmint nőnek majd. Azt már korábban is többen hangsúlyozták, hogy a bajba jutott adósok között egyáltalán nem túlreprezentáltak a devizahitelesek.