A lakosság nettó betételhelyezése ugyanis - mint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból kiderül - a decemberi top után januárban már jelentősen, konkrétan a felére, csökkent. A spórolás azonban így is meghaladja a korábbi évek átlagát. A háztartások 84,3 milliárdot helyeztek el forintbetétben, a devizabetétből viszony ugyanakkor 47,2 milliárdot vettek ki. Ennek oka alighanem a megugró devizaárfolyamok (sokkal több forintot kaphattak ugyanannyi devizáért) voltak. Ugyanilyen okból a devizabetétek értéke 142 milliárd forinttal gyarapodott.

Ami jó a betéteseknek, az fájhat viszont az eladósodottaknak. A devizahitelesek tartozása januárban több mint 620 milliárd forinttal nőtt. Ez azt jelenti, hogy egy, decemberben még tízmillió forintra rúgó hitel január végére már 11,2 millió forintra hízott. A devizahitel felvételi tranzakció így talán nem meglepő módon a decemberinek majdnem a harmadára esett.

Összesen 17,6 milliárd forintnyi devizahitel vettek fel a magánszemélyek. Ehhez azonban nyilvánvalóan az is hozzájárult, hogy a bankok nem szívesen hiteleznek devizában. A forint esetleges térnyerése láthatóan megindult, de még botladozik. A 7,5 milliárd forintnyi nettó hitelfelvétel ugyanis csak a decemberi nettó 18 milliárdos törlesztéshez képest számíthat soknak.
QP | Quality Placement