Hétfőn indult a főleg iskoláknak szóló Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahét, amelyen Áder János tartotta a nyitóelőadást - írta az Index. Az államfő egyebek közt elmondta, hogy klímakatasztrófától tart, amelynek az elkerülése érdekében a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, az úgynevezett dekarbonizáció a legfontosabb feladat. Elmondása szerint az egyre nagyobb energiaigényt jelentős részben még mindig szénerőművek elégítik ki, amelyek megújuló energia-erőforrásokkal való felváltása egyre sürgetőbb feladat. Ezt követően elárult egy érdekes részletet, amiről a kormányzatnál eddig senki nem beszélt:

"Bezárjuk az utolsó nagy szénerőművet, a Mátrai Hőerőművet, többszörösére növeljük a naperőművi kapacitást, az atom- és napenergia segítségével már 10 év múlva elérjük, hogy a Magyarországon megtermelt áram 90 százaléka szén-dioxid mentes legyen, elkezdődik a tömegközlekedésben használt buszok elektromosra cserélése, elindul egy több száz hektár erdőtelepítési program" - mondta.

QP | Quality Placement

Nem szó szerint gondolta

Egy nappal Áder megszólalása után a Köztársasági Elnöki Hivatal azt írta a hvg.hu megkeresésére: "Elnök úr videóüzenete az iskolai fenntarthatósági hétre készült, és a gyerekek nyelvén, egyszerűségre és a lényegre törekedve fogalmazta meg a mondanivalóját. Ez azt jelenti, hogy (a CO2-kibocsátás csökkentése érdekében) az erőművi szénégetést befejezzük. De nem jelenti azt, hogy a gyöngyösi embereknek munkát adó vállalat megszűnik létezni. Az átalakítás célja a tiszta energiatermelés lehetőségének kialakítása, és ennek része a munkahelyek számának megőrzése."

Mindamellett a Mátrai Erőmű visszavásárlása Mészáros Lőrinctől az államnak rengeteg közpénzbe került, ráadásul nem is tűnt jó üzletnek, miután az erőmű 2017-ben és 2018-ban több mint 10 milliárdos veszteséget hozott a szén-dioxid kvóta drasztikus drágulása miatt - emlékeztet a mérce.hu.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter idén márciusban arról számolt be, hogy 17 milliárd 440 millió forintért vette meg a magyar állam a széntüzelésű erőművet, a kormány álláspontja tavasszal pedig az volt, hogy klímavédelmi szempontoknak megfelelően tervezik átalakítani. Júliusban azonban kiderült, hogy ennél jóval több milliárdba fájt az adófizetőknek a Mátrai Erőmű, ugyanis a Magyar Villamos Művek összesen 75,14 milliárd forint felszabadítását kérte az államtól, hogy az üzletet meg tudja kötni.

Az adásvételt Orbán Viktor leginkább azzal indokolta, hogy meg kell menteni az erőműben dolgozók és családjaik megélhetését, ennél azonban biztosabbnak tűnik, hogy Mészáros Lőrincet igyekeztek megmenteni egy veszteséges üzlettől.

Az erőműhöz 2 100 munkahely közvetlenül, 10 ezer pedig közvetve kötődik a térségben, az érintett családtagok létszáma 27 000 fő körüli lehet.