A Napi Gazdaság cikke

A körültekintő lakossági hitelezésről szóló rendelet értelmében a hitelezőknek saját belső szabályzatukban kell rögzíteniük, hogy kiknek, milyen feltételekkel nyújtanak hitelt, mit vesznek figyelembe jövedelemként, illetve milyen igazolások, nyilatkozatok meglétét teszik kötelezővé a hitelfelvételhez. A belső szabályzatban rögzített feltételek és a hitelképességi vizsgálat alapján alakul ki az egyes személyek úgynevezett hitelezhetőségi limitje. A bankok csak olyan hitelt adhatnak, amelynek a törlesztőrészlete ezt az összeget nem haladja meg.

Ha valaki devizában vesz fel hitelt, akkor a banknak csökkentenie kell a hitelezhetőségi limitet. Euróban az egyébként elfogadható szint 80, más devizában mindössze 60 százalékáig adható kölcsön. Ezek a bankok számára meglehetősen nagy feladatot adó előírások június 11-én lépnek hatályba (valamilyen - többnyire szigorúan belső - szabályokat persze eddig is alkalmaztak, de ezt eddig nem kellett ennyire bürokratikusan kezelni).

A bankon belül elkezdődött a felkészülés, de a jogszabály hatálybalépését követő banki magatartásról érdemben nem tudunk nyilatkozni - mondták az Allianznál. Hozzátették azonban, hogy biztosra veszik: a hitelezhetőségi oldalon előírtak a fedezeti oldali (vagyis a márciusban életbe lépő) előírásokat meghaladó mértékű hitelezési szűkülést eredményeznek.

Az MKB csak arról tájékoztatta lapunkat, hogy már megkezdték a felkészülést a júniustól érvényes hitelezési rendelkezések bevezetésére. A szabályok kialakítása a banknál jelenleg még az egyeztetési szakaszban tart.

Az UniCredit közlése szerint belső szabályzatában már korábban meghatározta a hitelképességi vizsgálat feltételeit, a jövedelmek alátámasztására szolgáló igazoló dokumentumok körét, a jövedelem és a nyújtható hitel havi törlesztőrészletének arányát forint- és devizaalapú hitelek esetén, illetve az egyes devizanemekben az ingatlan értékének arányában nyújtható maximális hitelösszeget. Mint elmondták: ennek köszönhetően a banknak most nem kell alapvetően átalakítania hitelezési gyakorlatát, csak a belső szabályozásban meghatározott arányok némelyikén kell módosítania.

A kormányrendeletnek a jövedelem terhelhetőségére vonatkozó előírásait egyelőre a hitelintézetek a Bankszövetséggel és a pénzügyi felügyelettel együtt igyekeznek értelmezni. Különösen ellentmondásosnak tartják a rendelkezéseket a minimálbért bevalló ügyfelek hitelezhetőségével kapcsolatban.

A jelenlegi banki gyakorlat szerint általában a háztartás jövedelmének 30-50 százaléka fordítható hiteltörlesztés(ek)re, a jövedelem nagyságától függően. Ez az arány aligha változik, teljesen - és tartósan - megszűnhet azonban a fedezetalapú (jövedelemigazolás nélküli vagy „minimálbéres") finanszírozás. Utóbbi pedig egyes becslések szerint szám szerint a hitelfelvevők ötödét is érinthette, bankonként persze erősen eltérő arányban.