Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

A végrehajtási eljárás újraszabályozása nyomán a közjegyzők hatáskörébe került a végrehajtás záradékolásának lehetősége. Júniusig ilyen záradékolásra csak a bíróságoknak volt joguk, amelyek ugyanakkor tartották magukat egy korábbi - időközben már hatályát vesztett -, 1995-ös polgári kollégiumi állásfoglaláshoz, amely szerint "ugyanannak a követelésnek a behajtása iránt egyidejűleg indított végrehajtási eljárásban (...) a végrehajtási illeték felszámításának is csak egyszer van helye".

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) ugyanakkor tagjainak azt tette kötelezővé, hogy a többadósos eljárásokban a végrehajtási záradékolásért adósonként számítsák fel az eljárási illetéket. A MOKK érvelése szerint nem tartják relevánsnak, hogy a korábbi jogszabályok alapján eltérő jogintézmények tekintetében mi volt a korábban hatáskörrel rendelkező bíróságok gyakorlata.

A közjegyzői álláspont érthető - nem kevés pénzről van ugyanis szó. A törvény értelmében a végrehajtás elrendelése esetén az ügyérték 1 százaléka, de legalább ötezer, legfeljebb 150 ezer forint díjat szabhatnak ki a közjegyzők - a MOKK érvelése szerint ezt adósonként róhatják ki. Ez 10 millió forint tartozás esetén egy házaspárnál a korábbi 100 ezer forint helyett 200 ezer forint többletköltséget jelent.

A megoldást vitatók szerint ugyanakkor például a banki hitelszerződések esetében a fedezetállítás vagy a jövedelemkorlát biztosítása, a szociálpolitikai kedvezmény igénybevétele kapcsán vagy pusztán csak azért kerültek fel a házastársak közösen - adóstársként - a hitelszerződésre, hogy ezzel is az összetartozásukat bizonyítsák. A kritikát megfogalmazók szerint abban az esetben, ha egyes adóstársak eltérő mértékben felelnek a behajtásra váró tartozásért, teljesen érthető a külön eljárásba vonás és annak költségeinek felszámítása, ám az egyetemleges felelősségvállalás szabályai szerint bármely adóstárs az egész összeg megfizetésére felszólítható. A bíróságok csak a jobb megtérülés érdekében alkalmazták azt a gyakorlatot, hogy valamennyi adóstársat egy időben szólították fel, ám az eljárást egy ügyként kezelték és nem végrehajtható okiratonként rótták ki a végrehajtási díjat.

Lapunk információi szerint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium sem osztja a MOKK álláspontját. A minisztérium szerint ugyanis a végrehajtási törvény 31/E paragrafusának (3) bekezdése az irányadó, amely szerint az eljárás díját az eljárás lefolytatásáért kell megfizetni, tehát nem a végrehajtási lap (végrehajtási záradék) kiállításáért.

Ugyanakkor az eltérő jogértelmezés miatt híreink szerint még az ősszel pontosító jogszabály születik - kérdéses ugyanakkor, hogy az átmeneti időben elinduló végrehajtási eljárások során vajon a közjegyzők felszámítják-e a többszörös díjat eljárási díjként.