Bár az utóbbi időben gyakran esik szó a családi vállalkozásokról, tulajdonképpen semmit nem tudtunk róluk, nem állt rendelkezésre pontos adat a létszámukról sem - modnta Radácsi László, a Budapest LAB igazgatója és a kutatási program vezetője, hogy miért volt szükség az idén nyáron indult felmérésre.

A szakember szerint a kutatást nehezítette, hogy nincsen pontos meghatározása a családi vállalkozásoknak, a nemzetközi gyakorlat 56 meghatározást ismer. A kutatás végül azokat a cégeket tekinti családi vállalkozásnak, amelyek önmagukat családi vállalkozásnak tartják, vagy ahol a cég legalább 51 százaléka egy család tulajdonában van és a család részt vesz a vállalkozás irányításában vagy a családtagok alkalmazottként részt vesznek a vállalkozás működtetésében, vagy a vezetést és a tulajdont is részben vagy teljes mértékben a családon belül kívánják átadni.

Mindezek alapján úgy látják, hogy a vizsgált magyar kkv-szektor 58 százaléka számít családi vállalkozásnak, azaz mintegy 29 500 ilyen céget azonosítottak, melyek leginkább a feldolgozóiparban, az egyéb szolgáltatási szektorban (ebbe az informatikától a fodrászatig sok minden beletartozik), illetve tudományos-műszaki tevékenységet végeznek. (Ettől az 50 magyar cégtől nagyon sokat várnak.)

Amennyiben a területi elosztást nézzük, úgy azt látjuk, hogy ezen cégek nagyjából jól el vannak osztva az országban, azonban látható trend, hogy Budapesten arányaiban kevesebb a családi vállalkozás. A kutatásból kiderült az is, hogy ezek a kkv-k jellemzően néhány embert tartanak el, a mintába például már nem tudott bekerülni 200 főnél nagyobb vállalkozás.

Itt fontos azt is megjegyezni, hogy ebbe a körbe a 3 fő alatti cégek, illetve azok, amelyek nem érik el az évi 50 millió forintos bevételt, nem tartoznak bele a kutatás célkeresztjébe, ahogy a nagyvállalatok sem.

Amennyiben önbevallást néznek, azaz azt, hogy hány cég tartja magát családi vállalkozásnak, úgy már érdekes módon, alacsonyabb szám jön ki, a kkv-k 51 százaléka mondja ugyanis.

Attól, hogy ott dolgozik az anyós és a gyerek, sokan nem tartják magukat családi vállalkozásnak

- magyarázta az adatot Radácsi, aki szerint, ha idővel megéri majd ebbe a körbe tartozni - például valamilyen adózási, vagy közbeszerzési előnyt miatt -, akkor várhatóan többen fogják magukat annak vallani.

Sírba száll a vállalkozás?

Az első eredményekkel kapcsolatban elmondta, hogy nincs nagy különbség a családi és a többi kkv között. Ennek oka Radácsi szerint az, hogy nem telt annyi idő, hogy a családi vállalkozások jellemzői elkülönüljenek a többi cégtől. A különbségek leginkább ott láthatók, ahol már többedik generáció vezeti a vállalkozást - tette hozzá a kutatási program vezetője.

A becslésük szerint mindössze 2866 az olyan cég, ahol az utódlás lezajlott, vagy öt éven belül esedékes. Ami viszont most már látható: ezek a vállalkozások jobban növekednek, mint az első generációs társaik.

A felmérésből kiderült az is, hogy a mintában szereplő egy- és többgenerációs vállalkozások átlagos alapítási éve között nincs jelentős különbség: 1997 az egyik és 1999 a másik csoport esetében. Ebből arra is következtethetünk Radácsi szerint, hogy ahol van erre irányuló szándék, ott a vállalkozás húszéves korára el lehetett jutni a családon belüli cégátadásig.

"Sokszor elterjedt nézett, hogy a gyerek automatikusan átveszi a céget, nem foglalkoztak azzal, hogy felkészítsék erre a gyermeküket. Nyugaton ez már bevett szokás, ott már viszonylag kis korában elkezdik megkedveltetni a gyerekkel a vállalkozó létet. Ennek hiányában jellemző, hogy a cég apu és anyu halálával ugyancsak sírba száll, vagy egy külső szereplőnek adják át a vállalkozást" - hangoztatta Radácsi. Szerinte ez még akkor is így van, ha a kutatás szerint a válaszadók fele szeretné a családon belül tartani a céget. Erre készülnek is, hiszen a tulajdonosok a legtöbb esetben idősebbek az átlagos cégvezetőnél, így hamarosan szükségük lesz a váltásra.

Furcsa

Amikor azt kérdezték, hogy a vállalkozás jövőjével kapcsolatban kivel beszélgetnek, úgy a legnagyobb arányban (minden megszólított egynegyede) a banki partnert említette, amit a könyvelő követett. Furcsa, hogy mindössze a családi vállalkozások 5 százaléka keresi a többi ilyen cég társaságát - mutatott rá Radácsi.

Sokatmondó adat az is, hogy a családi vállalkozások 20 százaléka semmilyen pénzügyi eszközt nem használ a cége fejlesztéséhez, 26 százalék a folyószámlahitelekben, 21 százalék tulajdonosi kölcsönben hisz, míg 7 százalékuk vallotta be, hogy a családtól is kapott kölcsönt.

Érdekesség, hogy termékével vagy szolgáltatásával a kkv szektornak mindössze 28 százaléka lépett új piacra, így nem meglepő az sem, hogy a megkérdezettek kétharmada még csak nem is gondolt eddig exportra - emelte ki a kutatás vezetője. A teljesítményt sem szeretik ellenőrzni, hiszen mindössze 30-40 százalékuk fordít erre figyelmet.

Mindezek ellenére az alkalmazottak 66 százalékát képzik, ám minél feljebb megyünk a hierarchiában, úgy csökken ennek aránya. "A cégek negyedénél tehát semmilyen képzés nincs, még tűzvédelmi sem" - jegyezte meg Radácsi.

Nincs jövőkép

Pénzügyi tervezéssel kétharmaduk foglalkozik, de csak mindössze 15-20 százalék csinál innovációs tervet, viszont van 10 százalék, akiknek semmilyen terve nincs (!) a jövőre vonatkozóan. A megkérdezettek 25 százaléka mindenben maga dönt, a cégvezető még a saját családtagjait sem vonja be a döntésekbe, míg 20 százalék megkérdezi a gyerekét, 30 százalék pedig a házastársát.

Itthon ennek megfelelően az a jellemző, hogy egy házaspár irányítja ezen cégeket, a gyerek még ritka esetben szól bele a cég vezetésébe. A családi vállalkozások jelentős többsége (73 százalék) esetében az alapító Magyarországon sem egyedüli tulajdonos. A családi vállalkozások 47,6 százalékában a tulajdonos vagy ügyvezető házastársa tulajdonostárs a cégben, ennél sokkal kisebb arányban (32,8 százalék) jelennek meg a tulajdonosok között a gyerekek. Más családtagok említése nagyságrendileg ritkább.

Nem igazán innovatívak

Ahogy az a többi magyar vállalkozásra, úgy a családi vállalkozásokra is igaz, hogy innovációban nem túl erősek, nagyjából harmadukra jellemző valamiféle újítás. Emellett van egy másik harmad, amelyik semmilyen szinten nem fejleszt, míg a középső harmad a kettő között helyezkedik el - mondta Radácsi.

Saját bevallásuk szerint a cégek több mint 95 százaléka etikusnak tartja magát és állítása szerint betart minden szabályt - tette hozzá Radácsi, aki szerint ez inkább önámítás, a személyes interjúk során valószínűleg árnyalódni fog ez a kép. Ezt mutatja az is, hogy amikor rákérdeztek, hogy miben nyilvánul meg az etikus magatartásuk, sokan nem tudtak konkrét példát említeni.