Mind a Pénzügyminisztérium (PM), mind a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) eltökélt abban, hogy az év vége előtt a Diákhitel Központ Rt. (DK) „névlegesen” a tárca, jogilag pedig a Kincstári Vagyoni Igazgatóság tulajdonába kerüljön – tájékoztatták lapunkat az érintettek. Kis Kornélia, a PM vezető tanácsosa szerint a PM irányítása alá kerülő DK kihelyezéseinek finanszírozására szerveződőben van egy, a hazai pénzintézeteket megkereső hitelnyújtási pályázat, amit az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) ír majd ki. Ugyan a DK-nak – éppen az ÁKK közreműködésével – lehetősége lenne állami garancia mellett kötvényt kibocsátani forrásszükségletének biztosítására, ám a szaktárca képviselője szerint erre egyelőre nem kerül sor. Amíg az ÁKK közreműködésével megszervezendő hitel nem áll rendelkezésre, a PM kérésére az MFB vállalta a DK további finanszírozását. A pénzintézet 2003. szeptember 30-ig kitolta a DK december 20-án lejáró éven belüli hitelmegállapodásának határidejét, egyben intézkedett arról, hogy az eddigi 28 milliárd forintos keret a 2002/2003-as tanév második félévében esedékes hitelfolyósítások 22 milliárd forintos tervezett összegével megemelkedjék. A korábban már igénybe vett hitelösszeget az MFB továbbra is 8,5 százalékos kamatszinten tartja, de az esetleges újabb részletek kamatát a 9 havi BUBOR aktuális szintjéhez kötötte. A hitel visszafizetését állami garancia szavatolja, ezért az MFB bizonyos lehet a kölcsön visszafizetésében – nyilatkozta a NAPI Gazdaságnak László Boglár, a bank szóvivője. A Diákhitel Központ PM-tulajdonba kerülését ugyanakkor mindenképp meg kell előznie annak az adásvételi tranzakciónak, amelyben az MFB megveszi a DK 33,33 százalékos részvénycsomagját a Postabanktól. Az átvételt mindeddig az hátráltatta, hogy a Postabank az 570 millió forint értékű befektetésén felül további összegeket kért a diákhitelezés költségeinek csökkentésére, noha a hitelfolyósításért jutalékot kapott a DK-tól. Az innen remélt többletösszegről vélhetően le kell mondania a Postabanknak, ami nem jön túl jól a pénzintézetnek. Singlovics Béla, a Postabank vezérigazgatója lapunk kérdésére ugyanis úgy vélekedett: csak akkor van halvány remény az új vezetőség által elkészített üzleti tervben szereplő másfél milliárdos adózás előtti veszteséget egymilliárd forint alá szorítani, ha minden kinnlevőség az előre tervezett módon behajtható. A vezérigazgató tájékoztatása szerint a pénzintézet szeptember végi 67 millió forintos adózás előtti vesztesége jól mutatja, hogy túl szépnek láttatta a bank előző vezetése a Postabank helyzetét, amikor június végén 734 millió forintos eredményről adott hírt. Singlovics Béla elmondta, számos olyan költségelemmel találkoztak a könyvekben, amelyeket „félreírtak”: azokat az első félév során szerepeltetni kellett volna. A bank új vezetése szerint a korábbiaknál jóval nagyobb céltartalékképzésre kellett volna sort keríteni, amit így eddig, illetve az év végéig hátralévő időben kell pótolnia a banknak.