A magyar törvényhozók ugyanis nem egyeztettek Brüsszellel a jogszabály módosítást megelőzően, a vizsgálat azonban még egy évig eltart, így kimenetele nem ismert. Addig is marad a darabalapú termékdíj, amely alól csak a megfelelő visszaváltási arányt felmutató cégek kapnak mentességet. A Világgazdaság körkérdéséből kiderül, hogy az ásványvízgyártók közül többen is kapacitást bővítettek, újratöltő sorba ruháztak be, vagy növelték a termelést ezeken a gépsorokon, ám a piac szerint nincs nagyobb szükség a többutas termékekre. Míg a közvéleménykutatások során azt állítják a fogyasztók, hogy megvennék a visszaváltható üveges terméket, a boltban már nem teszik a kosarukba. Eddig 107 cég kapott mentességet, jobbára borpalackozók, a magyarországi sörgyárak és alig egy tucat üdítő- és ásványvízgyártó. A sörgyárak a mentességtől eltekintve is jól jártak, mivel az alumíniumdobozokra kirótt termékdíj miatt visszaszorulnak a magyar piacon az olcsó importsörök, így trendforduló következik a hazai sörpiacon. A csatlakozás után az addigi 52-ről 36 százalékra zsugorodott az üveges sörök aránya a magyar piacon, s a termékdíj januári bevezetése óta 44 százalékra nőtt, míg a dobozos sörök részesedése 63-ról 54 százalékra csökkent az AC Nielsen adatai alapján.