Az Európai Bizottság (EB) 2015. december 16-i döntése számos feltételhez kötötte, hogy az akkor épp egy éve az MNB szanálása alatt álló MKB-t az állam megszabadítsa rossz eszközeitől, és a megtisztított bankot legkésőbb 2016. június 30-ig értékesítse.

Az EB engedélyének megadása előtt kilenc nappal, december 7-én írt levelében Matolcsy György jegybankelnök többek között azt is vállalta, hogy az MKB Bank-csoport vezetőinek, illetve igazgatósági tagjainak összes - a bérből és a béren kívüli juttatásokból álló - jövedelme nem haladja meg a magyarországi bruttó átlagkeresetek tizenötszörösét, vagy az MKB Bank-csoportnál dolgozók átlagbérének tízszeresét. Vetítési alapnak a magasabb értéket kell választani - írta a lap.

Az MKB Bank-dolgozók átlagkeresete nem számít publikus információnak, így erről felvilágosítás sem adható - hárította el a Világgazdaság érdeklődését a hitelintézet. A tavalyi éves jelentés szerint az MKB-dolgozók bruttó átlagkeresete tavaly 505 ezer forint volt, ennek a tízszerese 5 millió 50 ezer forint.

A Balog Ádám elnök-vezérigazgató jövedelmét firtató közérdekűadat-igénylési kérelmüket pedig az MKB nem teljesítette. Az indoklás szerint "sem a bank, sem annak elnök-vezérigazgatója nem minősül közfeladatot ellátó szervnek".

Piaci feltételezések szerint Balog a pénzügyi területen tevékenykedő állami cégek vezetőinek havi bruttó 5 millió forintos bér- és 20 százalékos éves prémiumplafonjánál többet keres; állítólag havonta csaknem bruttó 10 millió forintot, amelyhez az éves bér akár 70 százalékát is elérő prémium társulhat - írta a lap.

Délután megszólalt a bank is. Balog Ádám a portfolio.hu-nak hangsúlyozta: a fizetése alacsonyabb, mint amit az EB határozatában korlátként meghatározott, emellett bónuszt pedig egyáltalán nem vesz fel.