A múlt évben folytatódott a devizakölcsönök térnyerése: az év végén a háztartások bankhiteleinek már közel egyharmada, a vállalkozások hiteleinek pedig közel fele devizahitel volt, holott 2003 végén 4, illetve 41 százalékos volt ez az arány. Mivel a devizahitelezésben rejlő árfolyam- és kamatkockázatokat egyértelműen az ügyfelek viselik, ezért a felügyelet több fogyasztóvédelmi intézkedéssel (sajtótájékoztatók, a PSZÁF honlapon tájékoztató anyagok, hitelkalkulátor stb.) hívta fel a lakosság figyelmét a lehetséges kockázatokra, a hitelfelvétel során szükséges óvatos magatartásra. Az aktivitás növelését a külföldi források rendkívüli ütemű, éves szinten több mint 43 százalékos növekedése tette lehetővé. A szektor forrásainak immár több mint egyötöde külföldről származik. A devizaforrások növekedési üteme csaknem háromszorosa volt az előző évinek. E folyamat a belföldi források szerepének csökkenésével járt: mérséklődött a források között a belföldi ügyfélbetétek, bankközi betétek, valamint az értékpapírforrások súlya is. A szektor összesített adózás előtti eredménye a mérlegfőösszeg-növekedést meghaladó mértékben ötödével 387,6 milliárd forintra gyarapodott, az ágazatra jellemző jó eredményességet csupán két kisbank nem tudta elérni, együttes veszteségük mindössze 433 millió forint volt. Bár az összesített eredményen látszik a nagyobb adóterhek - banki különadó - kedvezőtlen hatása, ám a profit mégis 16 százalékkal 319,6 milliárd forintra gyarapodott. Ez nagyjából két és félszerese a 2002-ben elért összprofitnak, s közel duplája a szektor 2003-as eredményének. A kamatmarzs csak minimális mértékben csökkent 2005-ben, a tavalyelőtti 3,94 százalékról 3,89 százalékra, annak ellenére, hogy a jegybanki alapkamat közben jelentősen csökkent 9,5 százalékról 6 százalékra süllyedt. A csökkenő kamattrend ellenére a szektor megőrizte a nemzetközi mércével mérve is rendkívül jó jövedelmezőségét, az átlagos eszközjövedelmezőség (ROA) meghaladva a 2004 évit elérte a 2 százalékot, a tőkejövedelmezőség (ROE) pedig bár kismértékben elmaradt a 2004 évitől, ugyancsak magas, 22,67 százalék volt. Miközben a minősítési kötelezettség alá tartozó mérlegtételek tavaly dinamikusan, 15,7 százalékkal, a mérlegen kívüli tételek pedig közel 32 százalékkal gyarapodtak az előző év végéhez képest, a problémás minősítésű állomány a mérlegtételek között 10 százalékkal nőtt, a mérlegen kívüli tételek között pedig 24 százalékkal csökkent, így összességében a mérleg- és mérlegen kívüli tételek minőségi összetétele is javult. A felügyelet ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a külön figyelendő állomány aránya az előző év végéhez képest csaknem duplájára növekedve a mérlegtételek esetében 2005 végén már megközelítette a 9 százalékot, a mérlegen kívüli tételeknél pedig elérte a 3,7 százalékot. A vállalkozói hitelek esetében a külön figyelendő állomány növekedését elsősorban néhány nagybanknál regisztrálták. Ez egyfelől a bankok óvatosságát, a kockázatkezelési technikák fejlődését, másfelől ugyanakkor nagyobb cégek pénzügyi problémáit is tükrözhetik. A szektor tőkeellátottsága összességében továbbra is megfelelő. A kockázatok fedezésére szolgáló szavatoló tőkét kedvezően érinti a 2005 évben megtermelt pozitív mérleg szerinti eredmény, amely ugyan a bankok többségénél auditálás hiányában az előzetes év végi fizetőképességi mutatókban még nem tükröződik, de az auditált tényleges adatok már tartalmazni fogják. A szektor 2005 végi összesített szavatoló tőkéje csupán négy bank eddig auditált pozitív mérleg szerinti eredményét mutatja, így 2005 végén a szektor összesített fizetőképességi mutatója 10,96 százalék. A PSZÁG becslése szerint az összes bank mérleg szerinti eredményével ez a mutató elérné a 11,8 százalékot. A PSZÁF-jelentésből kiderül, hogy a szövetkezeti hitelintézeti szektor az aktivitásbővülés tekintetében lényegében lépést tartott a bankszektorral, ám eredményalakulás és jövedelmezőség szempontjából alulteljesített. A hitelállomány 2003-ban 30 százalékot közelítő növekedési üteme már 2004. második felében csökkenésnek indult, 2005-ben pedig egyszámjegyűre 8,7 százalékra zsugorodott. A bankoktól a hiteldinamikában való elmaradás legfőbb oka a devizáktól való ódzkodás. (A szövetkezeti hitelintézetek eszközei és forrásai között a devizatételek még az egy százalékot sem érik el.) Ez a magyarázata annak is, hogy a lakáshitelezésben csak szerény bővülést tudtak elérni 2005-ben, hiszen a friss kereslet nagy része a forinthitelekénél alacsonyabb nominális kamatozású devizahitelek felvételére irányult. Szövetkezeti hitelintézetek adózott eredménye csak minimálisan 0,9 százalékkal gyarapodott, bár a piacokon tapasztalható csökkenő kamattrendet a szövetkezeti hitelintézetek saját alkalmazott kamatlábaik során kedvezően használták ki: kamatráfordításaik lényegesen nagyobb mértékben estek vissza kamatbevételeik csökkenésénél. Összességében a kamateredmény bővülési üteme jócskán elmaradt az átlagos mérlegfőösszeg emelkedésétől. A szövetkezetek eszközjövedelmezősége (ROA) a megelőző évi 1,06-ról 0,92 százalékra, tőkejövedelmezősége (ROE) pedig 15,76 százalékról 13,90 százalékra esett vissza.