A piackutatás alapján a kereskedők 3 százalékkal kevesebb ruhaneműt adtak el a magyar piacon, a forgalom értéke viszont ugyanekkora mértékben növekedett az előző évhez viszonyítva, vagyis tehát a kisebb megvásárolt árumennyiséghez nagyobb költés párosult. Az értékesítési csatornákat górcső alá véve, egyre inkább a ruházati szaküzletekben és áruházakban szerzik be a szóban forgó cikkeket a fogyasztók, míg az utcai árusok forgalomcsökkenést voltak kénytelenek elkönyvelni. A távol-keleti - például kínai, illetve koreai - üzletek részesedése a háztartások által vásárolt ruházati termékmennyiséget tekintve továbbra is közel negyedét teszi ki a piacnak. E boltok piaci súlyának utóbbi három évben tapasztalt növekedése tavaly megtorpant, mennyiségi részesedésük 2003-ban 10 százalék volt, 2005-ben pedig elérte és 2006-ban is megtartotta a 23 százalékot. A felsőruházati termékek piaca az eladott termékmennyiség szempontjából stabilnak mondható - állapítja meg az elemzés, érték alapján 4 százalékos volt a bővülés az előző évhez képest. Ebben a szegmensben a pólók és bodyk fedik le a teljes mennyiségi eladás harmadát, e termékek 23 százalékát utcai árusoknál, minden ötödik darabot (21 százalék) pedig távol-keleti üzletekben szerezzük be. A kutatók szerint a magyarázat a szóban forgó termékek árfekvésében keresendő, hiszen e csatornákban az árucikkekhez az 1281 forintos piaci átlagárnál alacsonyabb áron lehet hozzájutni. A felsőruházati piacon a vásárolt mennyiség alapján második legnagyobb, az elköltött összegek alapján viszont vezető szegmensét a nadrágok képezik. A háztartások által 2006-ban vásárolt nadrágok mennyisége 2,8 százalékkal ugyan csökkent, ám a szegmens így is meg tudta őrizni a mennyiségi felsőruházati kategórián belüli 27 százalékos értékbeli részesedését. A vizsgálatok eredményei szerint a háztartások által beszerzett nadrágok közel harmada (27 százaléka) távol-keleti boltokból származik, mely csatornát további 22 százalékos piaci súllyal az utcai árusok követik.