A Nokia elkötelezett Magyarország iránt - mondta el Zagyva Béla, a Nokia Solutions and Network Kft. ügyvezetője a cég Bókay utcai irodaátadóján. Az épületet még 2015-ben kezdték el építeni, akkor stratégiai megállapodást is kötött a magyar kormány és a technológiai vállalat. Az épület tulajdonosa viszont nem a Nokia, hanem az OTP Prime Ingatlan Alap, üzemeltetője és kivitelezője a Futureal-csoport.

"Mind a vállalatok és mind az országok egyre inkább versenyeznek egymással. A vállalatok feladata, hogy kifejlesszék az új megoldásokat, az országok viszont azért versenyeznek, hogy náluk folyjanak a kutatások" - mondta el Szijjártó Péter külügyminiszter, aki szerint Magyarország ezt elősegíti a társasági adó idei mérséklésével és a digitális infrastruktúra fejlesztésével.

A Nokia kapcsán elmondta, hogy fontos partnere a kormánynak, mert az NSN a tavalyi évben közel 5 milliárd eurót fordított  kutatásfejlesztésekre. Ahhoz, hogy ebből Magyarország egyre inkább részesüljön, fontos a körülmények folyamatos javítása: ezzel indokolta a társasági adó 9 százalékra mérséklését, valamint, hogy lehetővé tették a kutatási kiadások kétszeres levonhatóságát az adóalapból. Ismertette: tavaly 3101 milliárd forintot termeltek hazánkban a technológiai ágazat cégei, köztük a Nokia.

Folyamatos fejlesztés

Az NSN a 2015-ös évben 26,8 milliárd forintos árbevétel mellett közel 1,9 milliárd forintnyi osztalékot fizetett ki - derül ki a céginfo.hu adataiból. A teljesítmény azonban a cégcsoporton belülről származik, a Nokia Global kezeli a hálózati szolgáltatásokat. Tavaly bővülést értek el, de Zagyva Béla nem közölt részleteket.

Bár tovább terjeszkedne Magyarországon a hálózati szolgáltató, de a Napi.hu kérdésére az ügyvezető azt mondta, nem tud arról, hogy a cégcsoport gyártó kapacitást is fejlesztene. Jelenleg távlati tervük, hogy egy újonnan épülő, szomszédos irodaház felépítésével IT-kampuszt hoznak létre: ugyanis több dolgozójuk még egy másik irodaházban folytatja a munkát.

Kitért rá, hogy a Nokia által kifejlesztett - a világon leggyakrabban használt - mobilkapcsolódási szervereket is magyar kutatók fejlesztették. Lapunk kérdésére elmondta, jelenleg több programjuk is fut itthon, többek között virtuális hálózati megoldások fejlesztésén dolgoznak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy mobilszolgáltató ideiglenesen növelni akarja a kapacitását, akkor azt hardveres bővítés nélkül, a Nokia központjából lehívott hálózaton keresztül teheti meg.

A kormánnyal kötött megállapodásról Zagyva elmondta, munkacsoport találkozókat tartanak a Külügyi és Külgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) képviselőivel. A kormánytól kapott segítség példájaként említette, hogy a vállalati óvodát kafetériakeretben könyvelhették el.

Régi házasság kacskaringókkal

A Nokia és Magyarország kapcsolata egészen 1998-ig, a monokróm kijelzős telefonok és 3310-es telefon koráig nyúlik vissza. A technológiai vállalatban ekkor még közös név alatt, de már függetlenül működött a cégcsoport mobil- és az informatikai hálózatszolgáltatói üzletág. Később a név is különvált, amikor 2013-ban a Nokiát felvásárolta a Microsoft: a készülékgyártás kikerült a portfólióból, majd egy vargabetűvel a telefonrészleg újra függetlenedett. Most a HMD Global felel a gyártásért és csak licenszeli a Nokia-brand használatát - első termékük a legendás 3310-es készülék újragondolása.

A Nokia Solutions and Network (NSN) a 2000-es években még a Siemens-szel közösen működött, majd 2013-ban a cég 1,7 milliárd euróért kivásárolta a német vállalat részesedését. Magyarországon 2014-ben kezdtek bővítésbe: akkor szintén Szijjártó Péter külügyminiszterrel közösen jelentették be, hogy 150 szoftverfejlesztő mérnököt keresnek, melyhez az állam mintegy 210 millió forint vissza nem térítendő támogatást adott. Akkor még csak 1400, jelenleg már több mint 2100 dolgozója van a cégnek.