Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az, hogy mit tartanak a cégek etikus viselkedésnek, nagyon változó - mondta Bíró Ferenc, az Ernst & Young visszaélés-kockázatkezelés üzletág vezetője. A felmérésen megkérdezettek szerint a jövedelemadó-fizetési szabályok betartása (30 százalék), a foglalkoztatási szabályok követése (21 százalék), valamint az alvállalkozókkal szembeni azonos elbánás (28 százalék) nem elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy etikus maradjon a viselkedésük.

A kutatásból kiderült, hogy a vállalatok 72 százaléka nem rendelkezik saját etikai kódexszel, 10 százalékuk az anyacégéét használja, míg mindössze 17 százalék az, aki saját maga dolgozott ki egy ilyet. Érdekesség, hogy az etikai kódexszel rendelkező cégek 80 százaléka csak a belső hálózaton osztja meg ezt, 24 százalék teszi elérhetővé bárki számára, míg 32 százalék az, aki kiadja, ha valaki érdeklődik iránta - márpedig a nagyobb átláthatóság egy külső üzleti partner számára is megnyugtató lehet.

Az elmúlt évekhez képest változás, hogy a felsővezetők egyre inkább érdeklődnek az etikai vétségek iránt, hiszen amíg 2010-ben csak 19 százalékukhoz jutottak el az ezzel kapcsolatos információk, addig tavaly már 45 százalék mutatott érdeklődést. A megkérdezett vállalatok csupán 32 százaléka jelezte, hogy az elmúlt 5 évben indítottak eljárást etikai vétség miatt, 21 százalék számolt be felderített visszaélésekről. Amikor pedig azt kérdezték, hogy milyen következményei voltak az etikai vétségeknek az elmúlt 5 évben, akkor a válaszadók a legnagyobb mértékben (72 százalék) fegyelmivel bocsátotta el a vétkező munkatársat, írásbeli, szóbeli figyelmeztetést 52 százalék adott, míg 51 százalék számolt be közös megegyezéssel való elválásról.

Az adózásban keresik a kiskaput

A felmérés során azt is kutatták, hogy a vállalatvezetők mit tekintenek az etikus üzleti magatartás részének. E során kiderült, hogy mindössze a megkérdezettek 67 százaléka véli elengedhetetlennek a jövedelemadó-fizetésre vonatkozó szabályok betartását, és a beszállítók mindegyikével szemben azonos mércét és méltányos eljárást is 67 százalék említett. Ennél jobban szerepelt a termékbiztonság és a minőség biztosítása (75 százalék), ahogy a foglalkoztatási szabályok maradéktalan betartását is 74 százalék említette.

Pozitív trend van kialakulóban azzal kapcsolatban, hogy ki, mit jelentene a rendőrségnek: bár még mindig csak 8 százalék jelentene egy korrupciós helyzetet a hatóságoknak, ez is közel kétszer akkora arány, mint két évvel ezelőtt. A legtöbben (40 százalék) nem venné figyelembe, 31 a feletteseinek jelentené, de még mindig 23 százalék az, aki elfogadná, ha üzleti partnerétől érkezne valamilyen illegális megkeresés.

A legnagyobb kockázat a beszerzéseknél van

Bíró Ferenc szerint a legnagyobb kockázat a beszerzéseknél van, ugyanakkor csak 47 százalék rendelkezik ezzel foglalkozó szabályzattal. A leggyakoribb probléma az alvállalkozói kapcsolatok szabályozatlansága, így előfordul, hogy valaki igazából fővállalkozó, de betesznek egy plusz alvállalkozói lépcsőt, hogy több pénzt tudjanak szerezni.

Ugyanilyen gyakori probléma az összeférhetetlenség: például amikor a beszerzőnek be kell szerezni egy tollat, van egy saját boltja és onnan rendeli. Nem az a baj, hogy a saját cégtől hozza, hanem az, hogy a piacról nagy valószínűséggel olcsóbban be lehetne szerezni - fogalmazott Bíró, aki szerint éppen ezért gyakrabban kellene ellenőrizni a munkavállalót. Manapság az a jellemző, hogy a belépéskor van egy átvilágítás, ám, hogy utána milyen tevékenységekbe kezd, milyen vállalkozásokat alapít, már senki sem nézi. Márpedig ezzel mérsékelhető lehetne a kockázat, még ha azt teljesen megszüntetni sosem lehet - fogalmazott a szakember. A szakember azt sem nevezte szerencsés szituációnak, hogy a megkérdezettek közel felénél egy személyben összpontosul a döntés egy pályázatról, beszerzésről.