A munkáltató nem érdekelt abban, hogy a dolgozók egészséges körülmények között dolgozzanak, mivel nagyon ritkán néz szembe büntetéssel emiatt, előnye pedig nem lesz annak, ha betart minden szabályt - mondta Nagy Imre címzetes egyetemi docens, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Foglalkozás-orvostan Tagozat elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság munkahelyi balesetbiztosítási konferenciáján. 

Pedig a nem megfelelő munkahelyi biztonság és a nem elégséges körülmények nagyon sokba kerülnek a társadalom számára. Az Európai Unióban a foglalkoztatottságból adódó betegséges költsége évente 145 milliárd eurót tesz ki, Nagy-Britanniában 13,4 milliárd fontba, a GDP 1 százalékába kerülnek ezek a betegségek, Ausztráliában a GDP 4,8 százaléka, 60,6 milliárd ausztrál dollár ennek az éves költsége, Hollandiában a GDP 3 százaléka, 12,7 milliárd euró kiadást okoznak a nem megfelelően biztonságos, egészséges munkahelyek. 

QP | Quality Placement

Minden tizedik rákos betegség foglalkozási megbetegedésből jön

Évente 2,34 millióan halnak meg a hivatalos adatok szerint munkabalesetben vagy foglalkozási betegségben, ebből több mint 2 millió a foglalkozási betegségek áldozatainak a száma. A nem halálos megbetegedések száma ennek a sokszorosa, 160 millió lehet a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapján. 

Az egyik legrettegettebb betegség, amit a munkahelyi körülmények okozhatnak a rák. Az EU-ban a becslések szerint minden tizedik daganatos megbetegedés hátterében. Éves szinten a munkavégzéssel összefüggő halálesetek 53 százaléka az EU-ban rákbetegség miatt történik, 28 százalék hátterében keringési problémák, 6 százalékban légzőszervi betegség lehet az ok. 

A munkáltatók azonban Magyarországon nem jelentik be az ilyen eseteket. Az elmúlt húsz évben Magyarországon mindössze 104 esetben jelentették be, hogy munkavégzéssel kapcsolatos haláleset történt, holott az EU-átlag alapján 69 300 ilyen esetnek kellett volna történnie. Ennyivel pedig azért nem jobbak a magyarországi munkahelyek, mint az uniós átlag.

Szintén problémát okoz, hogy a jogszabályok, a rendelkezések nem veszik figyelembe, hogy a társadalom öregszik. Egy 20 éves munkavállalótól pedig mást lehet elvárni fizikai terhelés szintjén, mint például egy 60 évestől, a cégek viszont ilyen differenciálásra nincsenek felkészülve. 

Kicsik a sérelemdíjak

A munkáltatónak az az érdeke, hogy ha vannak munkahelyi balesetek, megbetegedések, akkor az ne derüljön ki. Félnek ugyanis a büntetőjogi felelősségre vonástól. A munkavállalók Magyarországon, ha ilyen történik velük, jellemzően legfeljebb pénzbeli kártérítést kapnak, rehabilitációt vagy más segítséget nem nyújtanak nekik. A biztosítások is jellemzően pénzbeli kompenzációt nyújtanak. 

Az is problémát okoz, hogy sokszor a cégek lebeszélik a dolgozót arról, hogy jelentse a balesetet, a perek pedig évekig húzódnak. Ez is előfordul, mire a munkavállaló javára ígérne a bíróság, a kártérítésre kötelezett cég már meg is szűnik. A bírói gyakorlatban a sérelemdíjak általában alacsonyak, és a bíróságok nincsenek tekintettel a cégek méretére, hasonló sérelemdíjakat állapítanak meg egy kis cégnél és egy multinál is - magyarázta Ember Alex habilitált egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékének tanszékvezető-helyettese. Egy levágott végtag esetében 1-2 millió forint, halálesetnél 5 millió forint körüli összeget állapítanak meg. 

Egy közös alap felállítását javasolná a szakember, amelyből fizetni lehetne az ilyen kártérítéseket. Ebben az esetben a munkáltatónak nem lenne érdeke eltussolni az ilyen ügyeket.