A babaváró hitelt mint speciális, államilag támogatott hazai lakossági hitelterméket, tízmillió forintos maximummal, 2019. július 1-jén vezették be, és már az első egy évben a hitelpiac jelentős termékévé vált. Az új hiteltípus szabad felhasználású jellege és magas maximálisan igényelhető hitelösszege miatt jelentős lakossági hitelfelvételt generált, egy friss MNB-s elemzés pedig arra vállalkozott, hogy a babaváró hitelek hitelpiaci és reálgazdasági hatásait számszerűsítése.

Ennek érdekében a babaváró adósok körében az MNB online kérdőíves felmérést végzett, amely a 2019. július és 2020. május között felvett hitelek adósaira vonatkozott, és az összes, babaváróra szerződött házaspár 10 százaléka szolgáltatott információkat.

Kapcsolódó

A kérdőíves felmérés alapján azt találták, hogy a babaváró adósok 63 százaléka többlet-hitelkeresletet generált a vizsgált csaknem egyéves időszakban. Az MNB három elemzője (Fellner Zita, Marosi Anna és Szabó Beáta) által készített becslés 73 százalékos addicionalitást adott. Darabszámalapon a babaváró hitelek fele jelent reálgazdasági értelemben vett addicionalitást - ezt tekinthető a program első körös reálgazdasági hatásának. Ez azokat a hiteladósokat jelöli, akik sem egyéb hitelből, sem saját forrásból nem finanszírozták volna meg a hitelfelvételi céljukat.

Csak 60 százaléka ment lakáscélra

Az adósok háromnegyede lakáscélt (is) megvalósított a babaváró kölcsön segítségével, és a jegybanki elemzők becslése szerint a teljes, 700 milliárd forintot meghaladó kibocsátás 60 százaléka lakáscélokban (vásárlás, felújítás vagy berendezés) hasznosult - derül ki a Közgazdasági Szemle friss számában publikált elemzésből.

A babaváró hitelek felvétele mögött egyértelműen a lakáscélok dominálnak - állapították meg tanulmány készítői. A harmadik leggyakoribb cél a hitelkiváltás (28 százalék) volt, további jellemző célok pedig a gépjárművásárlás (20 százalék), a (nem ingatlan) befektetés (13 százalék), illetve a fogyasztás (9 százalék). Kevésbé jellemzők ugyanakkor a likviditási problémák áthidalására, a vállalkozásokhoz kötődő, valamint a befektetési célú ingatlan vásárlására felvett babaváró hitelek.

A babaváró hitelek céljai (több válasz jelölhető)
HitelcélEmlítés (%)
Lakásvásárlás (saját részre)44
Lakásfelújítás, -berendezés41
Hitelkiváltás28
Gépjárművásárlás20
Befektetés (nem lakás)13
Fogyasztás9
Egyéb ingatlan (saját részre)5
Likviditás3
Vállalkozás2
Befektetés (lakás)2
Forrás: tanulmány

Területi alapon az látható, hogy Budapesten kívül a lakásfelújítás a meghatározó, míg a fővárosban lakásvásárlásra fordították legnagyobb arányban a terméket, ami összhangban van a lakásárak településtípus szerinti heterogenitásával.

A hitelcélok népszerűsége 2020 elején változott: a koronavírus-járvány kitörését követően a korábbi 21 százalékról 14 százalékra csökkent a gépjárművásárlók, továbbá 9 százalékról 7 százalékra a fogyasztási célokat megjelölők aránya. Ugyanakkor a lakásfelújítást és a nem lakástípusú ingatlan (például termőföld, telek) megvásárlását finanszírozók aránya emelkedett.

A gazdagabbaknak hitelkiváltásra volt jó

A kutatók azt is vizsgálták, hogy egyes szociodemográfiai tényezők szerint mi jellemző azokra a háztartásokra, amelyek számára a hitelcél megvalósítása saját bevallásuk szerint is csak a babaváró hitelek bevezetésével vált elérhetővé, azaz noha a hitelcél már korábban is fennállt, azt sem saját forrásból, sem más típusú hitel felvételével nem tudták volna megvalósítani. A jelek szerint ez a relatíve alacsonyabb jövedelmű, alacsonyabb iskolai végzettségű, kisebb megtakarítással rendelkező hitelfelvevői szegmensben volt relatíve gyakoribb. A tehetősebb adósok körében inkább a saját forrás felhasználását vagy egy másik hitel felvételét váltották ki a tízmillió forint maximumú babaváróval.

A babaváró hitelek céljai jövedelmi kategóriái szerint* (százalék)
Havi jövedelem (ezer Ft)300 alatt300-400400-500500-750750 felett
Lakásvásárlás4646444245
Lakásfelújítás4946433425
Hitelkiváltás2829292821
Gépjárművásárlás1820222114
Befektetés (nem lakás)69131927
Fogyasztás1010974
Egyéb ingatlan64356
Likviditás52331
Vállalkozás22331
Befektetés (lakás)12224
* több válasz volt jelölhető
Forrás: tanulmány

A háztartások jövedelme alapján eltérő preferenciák figyelhetők meg a hitelcélokban. A lakásvásárlás valamennyi jövedelemkategóriában népszerű, azonban míg lakásfelújításra és fogyasztási célra az alacsonyabb jövedelmű háztartások költenek nagyobb arányban, addig ingatlan- és egyéb befektetésekre jellemzően a magasabb jövedelmű háztartások fordítják a hitelt.

A gyermektelenek körében egyértelműen domináns cél volt a lakásvásárlás, ezt 55 százalékuk jelölte meg. A nagycsaládosok (legalább három gyermeket nevelők) esetében a lakásfelújítás és -berendezés tekinthető a leggyakoribb hitelcélnak (44 százalék), feltételezhetően mert esetükben magasabb lehet a saját lakástulajdon aránya.

Sokan hitelhalmozók lettek

A kérdőíves felmérés arra is lehetőséget adott, hogy megvizsgálják, mennyire jellemző a babaváró adósok körében egyéb hitelek felvétele. Ugyanarra a célra, amelyre a babaváró kölcsönt is felvették, a házaspárok 37 százaléka vett fel másik banki hitelt vagy támogatást is. Ez a kiegészítő hitelfelvétel leggyakrabban lakáshitelt, illetve a családi otthonteremtési kedvezményhez kapcsolódó kedvezményes hitelt vagy támogatást jelentett.

Arra is rákérdeztek, hogy az adós a babaváró hitel felvétele után más célra felvettek-e banki hitelt, ez a házaspárok 16 százalékára igaz (a legnépszerűbb termék itt is a lakáshitel volt). Összességében pedig a babavárósok 11 százaléka tekinthető "hitelhalmozónak" abban az értelemben, hogy a babaváró hitel felvételét követően ugyanazon célra, majd később más célra is felvett hitelt.

A hitelhalmozók körében felülreprezentáltak a budapestiek (24 százalék) és a kisebb mértékű megtakarítással rendelkezők, ugyanakkor jövedelmi helyzetük a felmérés alapján stabilnak tekinthető (vélhetően az adósságfék-szabályok következtében egyébként nem is valósíthatnák meg a hitelek halmozását).

Kutatásunk eredményei azonban csak a babaváró hitelek első évére tekinthetők érvényesnek, mivel a 2020 elején kezdődött a koronavírus-járvány maradandó hatást gyakorolhat a lakosság beruházási és fogyasztási döntéseire - írták az kutatók.