A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások iránti bizalom további erősítése érdekében ajánlást jelentetett meg a konstrukciókhoz kínálható automatikus portfóliókezelési szolgáltatásokkal kapcsolatos fogyasztóvédelmi elvárásokról – közölte a piacfelügyelet.

A szabályozás előzményeként a jegybank tavaly 11 biztosítónál mérte fel a unit-linked eszközalapokhoz kötődő árfolyamfigyelő, illetve automatizált eszközalap-átváltási szolgáltatásokat.

QP | Quality Placement

A 2022. január 1-jétől alkalmazandó ajánlás célja, hogy a biztosítók – az ügyfelek tényleges igényeit, biztosítási és pénzügyi ismereteit is mérlegelve – a biztosítások teljes élettartalma alatt a biztosítottak igényeinek megfelelően szolgáltassanak.

A tőkepiacon már ismert eszközökhöz hasonló APKSZ az ügyfelekkel megkötött szerződés alapján, s az ő újabb rendelkezésük nélkül kezdeményez átváltást (illetve átirányítást) az eszközalapok között, meghatározott események bekövetkeztekor. Ilyen lehet például a veszteségkorlátozási (stop-loss), az időzített befektetési (start-buy) vagy a profitrealizálási (take profit) célt szolgáló automatikus szolgáltatás.

A veszteségkorlátozásnál biztonságosabb eszközalapba váltják át az ügyfelek pénzét, illetve – ha erre is szerződést kötöttek – akár továbbiakban jövőbeni rendszeres díjaikat is itt fialtatják tovább (átirányítás).

Az MNB elvárja, hogy az APKSZ-ket – amelyeket a hazai nagyjából 950 biztosítási eszközalap közül a kiemelt információs dokumentumhoz kötődő kockázati mutatókkal is bíró lakossági csomagtermékekhez, eszközalapokhoz célszerű nyújtani – az ügyfelek megtakarításuk egészére vagy egy részére is igényelhessék.

A biztosítóknak évente fel kell ajánlania, hogy a korábbi, az ajánlásnak meg nem felelő APKSZ-eket átalakítják a módosítani kívánó biztosítottaknak.

A szolgáltatáshoz tartozó jellemzőket a biztosítók határozzák meg, de erről tájékoztatni kell az ügyfeleket.