A hazai kutatás-termelésnek nagyon fontos szerepe van az ország energiaellátásában és a zöldenergia-átmenetben is, ezért innovatív technológia segítségével lassítaná a Mol a hazai szénhidrogén-termelés csökkentését.

A Világgazdaságnak adott interjújában Homonnay Ádám, a Mol Nyrt. kutatási és termelési igazgatója elmondta, a fő trendek szerint a hazai szénhidrogén-termelés a következő tíz évben lassú, évi egy számjegyű százalékos csökkenésnek néz elébe, amelynek természetes ütemét mérsékli, hogy jelentős beruházásokat hajtanak végre.

A legnagyobb mezőkön már évtizedekkel korábban elindult a munka, ezért az ezeken felhozott mennyiséget az új találatok már nem tudják pótolni. Ezért arra törekednek, hogy az innovatív kihozataljavító eljárásokkal minél több szénhidrogént hozzanak fel.

Jelenleg mintegy 30-35 ezer hordó olajegyenértéknyi szénhidrogént hoznak a felszínre szerte az országban, mintegy 1000 aktív kútból.

Történelmileg a legnagyobb a Szeged melletti algyői, valamint a nyugat-magyarországi nagylengyeli és újabban kiemelkedő a Gödöllő közelében lévő gombai mező. Ez utóbbin a 2000-es évek elején indítottuk meg a bányászatot, és ennek a kútjai látszanak az M4-es útról.

 

Azt azonban még vizsgálják, hogy a régen lefúrt, több ezer szunnyadó kútból új technológiával mennyi állítható termelésbe, illetve hol találnak további lelőhelyeket, a koncesszióik többsége ugyanis 2025-re kifut.

Az innovatív módszerek

Homonnay a lapnak elmondta: elsősorban az algyői mezőn vetik be innovatív eszközöket, ahol jelenleg is folynak kis méretű üzemi próbák.

"Egy 4-5 éve indított projektben polimer harmadlagos besajtolásával igyekszünk kiszorítani a kőolajat és az oldott földgázt. Részben magyar találmányról van szó, amelynek már keressük a külföldi értékesítési lehetőségét. Egy másik, még fiatal kísérletünk során a föld mélyén lévő jótékony baktériumokat igyekszünk rábírni az olajkészlet megmozdítására. Ez a technológia biztonságos, már bizonyított az Északi-tengeren, a licencét vásároltuk meg".