Az olajcég szerint egy esetleges, az orosz kőolajra és kőolaj-termékekre bevezetett embargó jelentős hatással lenne a finomító működésére és az ellátásbiztonságra, hiszen az eltérő minőségű kőolaj-keverék minőségi, mennyiségi és operációs következményekkel járnak, amelyek teljesítménycsökkenéshez, finomítói meghibásodásokhoz vezethetnek.

A Dunai Finomító működését át lehet állítani arra, hogy teljesen rugalmasan és fenntarthatóan dolgozzon fel 100 százalékban alternatív típusú kőolajokat, azonban ennek átfutási ideje a kockázatok minimalizálásával akár 2-4 év is lehet, és több száz millió dolláros beszerzési és beruházási többletköltséggel járna. Ezzel együtt, a teljes logisztikai háttér átdolgozására is szükség lesz, kezelve az időszakos termeléskiesések által okozott problémákat.

Nincs meg a kémia

Az orosz kőolaj azonnali kiváltásának technikai korlátait az okozza, hogy a különböző típusú kőolajok kémiai összetétele teljesen eltérő. A Mol finomítói az úgynevezett orosz kevert (REB - Russian Export Blend) kőolajra lettek tervezve. A REB-től eltérő összetételű kőolaj használatára fel lehet készíteni a finomítót, de az átállás szigorúan szabályozott protokoll alapján történő, időigényes folyamat. A cég egyelőre még vizsgálja, hogy pontosan milyen beruházásokra van szükség az átálláshoz.

A különböző típusú kőolajoknak emellett más a finomítói termékkihozatala (dízel, benzin és vegyipari termékek aránya átalakul), azaz eltér, hogy egységnyi kőolajból mennyi és milyen típusú terméket tudnak előállítani. A megváltozott termékkihozatal következtében, ellátásproblémákkal kell szembesülniük egyes termékekből rövid és középtávon.

Abban az esetben, ha az orosz export keverék szállítása nem lehetséges a Barátság-kőolajvezetéken keresztül, akkor az Adria-kőolajvezetékkel láthatók el a Mol-csoport szárazföldi finomítói: a magyarországi Dunai Finomító és a szlovákiai Slovnaft Finomító - írja a cég.

A Mol eddig 170 millió dollárt fordított arra, hogy csökkentse Magyarországon az orosz kőolaj bedolgozás arányát, megnövelte az Adria kőolajvezeték fogadóképességét, és szélesítette a tengeri szállítási lehetőségeket is, hogy el tudja látni mind a százhalombattai, mind a pozsonyi finomítókat. Az Adria vezeték elméleti kapacitása havonta 1100 kilotonna, azonban ebből jelen pillanatban csak 900 kilotonna áll rendelkezésre, a maximális kapacitás eléréséhez a horvát olajvezeték-üzemeltetőnek, a Janaf-nak is jelentős, legalább egy évig tartó beruházásokat kellene végrehajtania.

Az orosz export keverék hiányában a szükséges alapanyagminőség eléréséhez több alternatív, helyettesítésre részben képes kőolajfajta keverésére lenne szükség, amelyhez jelentősen bővíteni kell a kőolajtároló kapacitást. Ez a fejlesztés szintén több éves munka árán valósulhat meg. Emellett - egy esetleges orosz kőolaj embargó esetén - az olajkereskedelmet is újra kellene szervezni, mivel új beszállítókat kell találni és új szerződéseket kell kötni.

Az esetleges kőolajembargó mellett vélhetőleg az oroszországi eredetű dízel üzemanyag EU-ba irányuló behozatala is korlátozás alá kerülne, ami évente mintegy 30 milliárd liter dízel kiesését jelenti elsősorban a közép-európai régióban. Ennek pótlása az érintett országokban külön feladatot fog jelenteni, átmeneti ellátási zavarok keletkezhetnének.

Pletser Tamás a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a jelenlegi állapot igen előnyös a Molnak, tekintve, hogy a háború miatt a tankhajókkal való olajszállítás orosz vizeken kockázatos, túlkínálat van az uráli olajból, ezért az északi-tengeri Brent típusú olajhoz képest hordónként 20-30 dollárral olcsóbban tud vásárolni alapanyagot, miközben világpiaci áron értékesítheti a százhalombattai finomítóban előállított üzemanyagot. Normál körülmények között, békeidőben 2-3 dollár szokott lenni az árkülönbség.