A Mol Nyrt. és a szakszervezetek közötti bértárgyalásokat a munkáltató megegyezés nélkül lezárta, és egyoldalú végrehajtást jelentett be a bérfejlesztésekre vonatkozóan. Ez nagyjából az egész cégcsoporton belül nemtetszést váltott ki a fizikai dolgozók körében - mondta lapunknak Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke.

Kezdetben csak a MOL Petrolkémia Zrt. tiszaúvárosi üzemében merült fel a sztrájkkészültség a bértárgyalások után, ám mostanra a Mol három országos munkavállalói képviselete: az Olajipari Szakszervezet, a Mol Vegyész Szakszervezet és a Mol Bányász Szakszervezet is csatlakozott az akcióhoz, így megalakult a sztrájkbizottság. A kiskereskedelmi üzletágat ugyanakkor nem érinti a készültség, mivel a benzinkutak jellemzően franchise-rendszerben működnek.

A sztrájkhajlandóság felmérése Tiszaújvárosban már lezárult, jelenleg ennek a kiértékelése folyik, míg Százhalombattán és a kitermelő-telephelyeken még zajlik a munkavállalók szondázása. Közvetlen tapasztalata szerint viszont a dolgozói elégedetlenség jelentős.

A Mol az ország szinte minden pontján folytat szénhidrogén-kitermelést, több mint 950 termelő kutat üzemeltet. A nagyobb kitermelő-egységek közé tartozik egyebek közt az algyői, a gombai, a battonyai, a hajdúszoboszlói és a sávolyi telephely, míg a termelés Délkelet-Magyarországra koncentrálódik. (Energia-egyenértékben a hazai termelés kétharmada földgáz, a többi kőolaj és kondenzátum, azaz folyékony szénhidrogén).  A MOL Kutatás Termelés Divízióján belül a mostani helyzetben több ezer dolgozó lehet érintett. 

Trükközést látnak, nem tényleges béremelést

A szakszervezetek elfogadhatatlannak találták a Mol egyoldalúan végrehajtott "differenciált" bérfejlesztését. Ez papíron dolgozónként átlagosan 7,1-7,9 százalékos bérnövekedést jelentene, azzal, hogy a cégnél minden évben kiosztott a karácsonyi jutalom egy nagyobb, meghatározott részét alapbéresítették. 

Székely Tamás szerint a gyakorlatban ez úgy festene, hogy a karácsonyi pénzt minden dolgozó esetében bruttó 100 ezer forintra egységesítenék. Azt a cafeteria-részt, amelyet korábban a 100 ezer forintos szint felett kaptak, elosztanák 12-vel, így az év hónapjaira szétterítve alapbéresítenék. Tételezzük fel, hogy eddig egy dolgozó kapott bruttó 160 ezer forint karácsonyi pénzt, akkor ez az idén számára 100 ezer forintra csökken, a fennmaradó 60 ezret pedig elosztják 12-vel, azaz az alapbére 5 ezer forinttal fog növekedni. Mivel a jutalom nem egységes összegű, akinek például 112 ezer volt korábban az karácsonyi bónusza, az mindössze 1000 forintos emelésre számíthat. Nem történik tehát más, mint, hogy a jutalom egy részét év közben "szétszórják".

Ez azonban tényleges béremelést nem jelent, mert csak bűvészkedés a számokkal.

- értékelt a VDSZ elnöke. 

A szakszervezetek ezzel szemben mintegy 10 százalékos alapbéremelést követelnek, a karácsonyi jutalomtól függetlenül. Javaslatuk szerint a bértorlódás elkerülése végett fizikai munkakörökben minimum bruttó 40 ezer forintos, míg a szellemi dolgozók körében minimum 50 ezer forintos alapbér-fejlesztésre lenne szükség. A garantált bérminimum 260 ezer forintra történő emelése különösen Kelet-Magyarországon tolja össze a bérsávokat, mivel itt sokan keresnek a bérminimumhoz közel eső, bruttó 280-310 ezres sávban. (Miközben Budapesten körülbelül bruttó 600-700 ezer, addig Tiszaúvárosban átlagosan bruttó 300 ezer forint lehet a Mol-dolgozók alapbére, durva becslés szerint). Ezekben az országrészekben sokkal jobban fáj a munkáltató gyenge bérajánlata - jelentette ki Székely.

Szerinte még egy 40 ezer forintos emelés is sokat számítana, legalábbis elejét venné annak, hogy a dolgozók megfontolják, hogy mondjuk inkább egy diszkontláncnál vállaljanak munkát, ahol a munkakörök nem számítanak veszélyesnek, nincs éjszakai műszak, és az életvitel kiegyensúlyozottabb lehet. Ezzel szemben viszont a gázkitermelésben télen-nyáron a szabad ég alatt kell dolgozni, míg egy kőolajfinomítónál a napi munkaidő 12 órát tesz ki, amelyet a dolgozók három műszakban teljesítenek.

A VDSZ-elnök szerint a munkáltató elmúlt évi pénzügyi teljesítménye nem indokolja a szerény bérajánlatot (A Mol 2021 első három negyedévében 770,6 milliárd forint EBITDA-eredményt ért el, ez 63 százalékkal magasabb, mint a tavalyi azonos időszakban.) Mivel a cég menedzsmentje kötődik a jelenlegi kormányzathoz, ballépésnek tartja, hogy a választások előtt ilyen feszültségforrást vállal fel.

A Mol az MTI érdeklődésére úgy kommentált: a teljes juttatási csomag 7 százalékos növelése mellett megtartják a nagyértékű béren kívüli juttatásaikat és bevezetnek új családbarát intézkedéseket is.
Hozzátették, az átlagon felüli, évi 700 000 forintos cafeteria, a korai nyugdíjazást biztosító vállalati hűségprogram, az életbiztosítás és az egészségbiztosítás mellett extra szabadnapokat biztosítanak az újdonsült apáknak, az egyedülálló szülőknek és a lombikbébi programban résztvevő nőknek. A 30 éven aluli munkavállalóknál pedig átvállalják a Diákhitel-tartozás felét.
A Mol kommentárjában kiemelte, a következő napokban részletesen is bemutatják a munkavállalóiknak a javadalmazási stratégiát, amellyel a speciális élethelyzetben lévő kollégáik támogatása mellett erősítik a cég versenyképességét és a választ adnak a munkaerőpiaci kihívásokra is.